// 2024. november 25., hétfő // Katalin
1956

Faludy, Cseh Tamás és a pesti srácok a kolozsvári operaházban

// HIRDETÉS

Az Egmont nyitány mindig, minden időben hidegrázós. Gálaestet tartottak a kincses városban a magyar forradalom tiszteletére.

„Mindig a zsarnok retteg” – fogalmazta meg a diktatúrák elnyomottainak örök reményét Mile Lajos magyar főkonzul október 23-án este, a Kolozsvári Magyar Operában. Mile felidézte, hogy az első szabadon választott Országgyűlés képviselőjeként azok között volt 1990-ben, akik megszavazták, hogy október 23-a legyen Magyarország nemzeti ünnepe.

Mint mondta, ma sem tud megrendülés nélkül gondolni '56-ra, mert még emlékszik azokra az időkre, amikor csak lehalkított hangon lehetett beszélni a forradalomról.

Az igazságot azonban nem lehet elhallgattatni, sem elpusztítani, sem „bírói felügyelet alá vonni”, mondja, és ez utóbbi megjegyzés mintha kicsit áthallásos lenne az elmúlt időszak kolozsvári történéseinek ismeretében.


Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke viszont nem „áthallásosan”, hanem nagyon is egyértelmű hangsúllyal külön köszöntötte Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármeserét. Emlékeztetett a forradalom erdélyi hatásaira, a temesvári és kolozsvári megmozdulásokra, felidézve Bartis Ferenc versét, amelyet a Házsongárdban mondott el, és amelyért hét évet kapott.

Gulyás megemlítette a Szoboszlai Aladár és társai, valamint Sass Kálmán elleni pereket, és azt is, hogy nagy részüket mai napig nem rehabilitálták, az Erdélyben kivégzettek nyughelye pedig ismeretlen.

A nemzeti önazonosság megtartásáról beszélve Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalát idézte: „kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?” A következtetés: mindent meg kell tennünk azért, hogy Cseh Tamás kérdésére száz év múlva is magyarul tudjunk válaszolni.

És felzúg Beethoven Egmont nyitánya. Még mindig libabőrös lesz tőle az ember. Aki vezényel: Jankó Zsolt.

„Ezerkilencszázötvenhat, te csillag, oly könnyű volt a nehéz út veled!” Marosán Csaba kolozsvári színművész megidézi Faludy György szellemét, az 1956, te csillag című költeménnyel.

Mozart Requiemjét a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, énekkara és szólistái - köztük a képen látható Egyed Apollónia - adták elő.

És ha már libabőrről beszéltünk az Egmont nyitány kapcsán, zárjuk ezzel a felvétellel - igaz, itt Herbert von Karajan vezényel. A pesti srácok is ezt hallgatták.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS