// 2024. november 27., szerda // Virgil
kórházak

Ezért fertőzték meg a kórházak az égési sérülteket

// HIRDETÉS

A kórházaknak csak a felében tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit, sok helyen hiányzott a szakszemélyzet.

Utánanézett az egészségügyi minisztérium, hogy a Colectiv-tűz sérültjeit kezelő kórházak az összeesküvés-elméleteken kívül még minek a táptalajai: természetesen a kórházon belüli fertőzéseknek. Ezt vizsgálta az országos és a bukaresti közegészségügyi hatóság, a közös jelentésből a minisztérium hétfőn vonta le a következtetéseket.

Azt a 11 kórházat vizsgálták, amelybe sérülteket szállítottak az október 30-i diszkótűz után. Az égési sérültek jóval gyakrabban és könnyebben kapják el a kórházon belüli fertőzéseket amiatt, hogy az elsődleges külső védelmet jelentő bőr nagy felületeken sérül, illetve semmisül meg, az ilyen betegeken pedig az orvosok nagyszámú kézi beavatkozást hajtanak végre. A Colectiv-tűz áldozatainak zöme viszont nem ilyen fertőzések miatt hunyt el, állapítja meg a jelentés, hanem amiatt, hogy a tűzben súlyosan roncsolódott a tüdejük.

 

A vizsgálódó hatóságok arra jutottak, hogy az összes kórház betartotta a tisztaságra, fertőtlenítésre és hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, és biztosította az ehhez szükséges és elégséges fertőtlenítő szereket. Nem találtak olyan esetet, amelyben az orvosi személyzet ne látta volna el maradéktalanul a feladatát, sőt az erőfeszítéseiknek köszönhetően a kórházi kezelés sikeres volt a sérültek többségénél.

 

A kórházon belüli fertőzések nagyon alacsony szintjét jelentették novemberben, előfordulási arányuk 0-0,8 százalék közötti, egyedül a Égési Sérültek kórházából jelentettek magasabb, 2,8 százalékos arányt.

 

A 11 kórház közül 

  • hatban tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit az intenzív osztályokon, de még ezek közül sem mindegyikben oldották meg azt, hogy ugyanabba a betegszobába csak az ugyanazzal a baktériummal fertőzött betegeket helyezzék el;
  • hétben tudtak kifejezetten az égési sérülésekre szakosodott orvosi és kisegítő személyzetet biztosítani, de ezekben sem külön személyzetet a betegek különböző csoportjaihoz, akiket más-más fertőző baktérium támadt meg; 
  • nyolcban van állandó, 24 órán át üzemelő mikrobiológiai labor, amely lehető teszi a fertőzés azonosítását, a többi kórház kiszervezte ezt a szolgáltatást.

 

A laborok hiányos felszereltsége, illetve kiszervezése azzal jár, hogy nem mindegyik kórház tudja saját maga 

  • ellenőrizni ezeknek a fertőző organizmusoknak a terjedését, 
  • diagnosztizálni a fertőzéseket,
  • megállapítani a fő fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok megtelepedését,
  • figyelemmel követni az antibiotikumos kezeléseket és a kialakuló rezisztenciát a különböző antibiotikumokra.

 

A rezisztencia meghatározásának és értelmezésének módszerei nem egyformák a kórházakban, van ahol nem frissítették ezeket – áll a jelentésben. Nem zajlik egységesített szabályok, eljárások szerint néhány kritikus tevékenység sem: a betegek elkülönítése, kockázati zónától függő tiszítása / fertőtlenítése.

 

Bár nagyon sok az előírás és az eljárásokra vonatkozó szabály, ezeket néhol nem ismerik, vagy nem tartják be, a személyzet ritkán alkalmazkodik ezekhez. A jelentés szerint ezért alapos képzésre van szükség egyrészt az illető egészségügyi egység szakprofiljának, másrészt az adott pillanatban felmerülő fő problémáknak megfelelően, mint amilyenek most az antiobiotikumos kezelés és a rezisztencia kialakulása, az antibiotikum-fogyasztás, a kórházon belüli fertőzések valós számának a megállapítása.

 

A kórházakból hiányzik

vagy nincs elég orvosi személyzet a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére (orvos-mikrobiológus, járványügyi orvos, infektológus), és nagyon hiányzik a szakképzett ápolószemélyzet, ami tovább növeli a fertőzéskockázatot.

 

A hiányosságok nem máról holnapra alakultak ki, különböző okaik vannak, de legfontosabb az a korlát, amit maguk a kórházépületek jelentenek az egészségügyi egységek működésének megszervezésében, illetve a szakképzett személyzet hiánya – áll a minisztérium közleményében. Ezért a tárcavezető országos akcióterv kidolgozását rendelte el rövid-, közép- és hosszú távú célokkal.

 

Rövidtávú cél egy olyan csoport létrehozása, amely megfigyeli és értékeli a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére irányuló tevékenységet. Bátorítani akarják a kórházon belüli fertőzések eseteinek korrekt és gyors jelentését.

 

Középtávon a minisztérium újra bevezetné az orvos-mikrobiológus szakképzést, ösztönözné infektológusok, járványügyi szakemberek szerződtetését a sürgősségi osztályokra, illetve ilyen szakorvosokból álló csapatokat hozna létre.

 

Hosszú távon pedig korlátozná az antibiotikum-fogyasztást, és országos stratégiákat dolgozna ki és ültetne gyakorlatba a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS