// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Eszméletlenre vertek egy famaffiáról forgató stábot Szucsáva megyében

// HIRDETÉS

Húsz individuum baltákkal és botokkal rontott rá két újságíróra és egy környezetvédőre.

Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy életveszélyes vállalkozás ujjat húzni a romániai famaffia helyi képviselőivel, akik üldözőbe veszik és halálosan megfenyegetik az illegális fakitermelés után kutakodó zöld aktivistákat, hazáig követik és családjuk jelenlétében támadnak rá az illetékes hatóságok képviselőire, de attól sem riadnak vissza, hogy lelőjék a velük szembeszálló erdészeket.

A saját bőrén tapasztalta meg ezt csütörtök este két újságíró és egy környezetvédelmi aktivista a Szucsáva megyei Kosna területén, ahol

húsz, baltákkal, feszítővasakkal és botokkal felszerelkezett személy támadt rájuk a famaffiáról szóló dokumentumfilm forgatása közben.

Mindhárman kórházba kerültek, felszerelésüket és felvételeiket gyakorlatilag megsemmisítette a csőcselék.

A rendezőként is tevékenykedő Mihai Dragolea újságíró kollégájával, Radu Constantin Mocanuval együtt érkezett Bukovinába, hogy Tiberiu Boşutar ismert környezetvédelmi aktivista segítségével a Szucsáva megyei illegális fairtás nyomait dokumentálják.

Forgatás közben támadtak rájuk, legalább húszan lehettek, és

köztük volt az erdőtulajdonos és egy erdőmérnök is.

A stáb a kocsiba menekült, de az elkövetők kiráncigálták őket. Dulakodás közben egyikőjük beesett egy hasadékba, onnan hívta a 112-őt. A mentők a dornavátrai kórházba szállították a három sérültet, ketten eszméletüket vesztették a támadás következtében.

Boşutar egyenesen a mentőből jelentkezett be, hogy elmesélje a történteket a sajtónak.

A rendőrség beazonosított öt elkövetőt, akiket bevittek a dornavátrai őrsre. Boşutar jól ismeri a rájuk támadó csapat hangadóját, egy erdőmérnököt, aki többször is halálosan megfenyegette őt. Egyelőre azért nem nevesítette, mert az illető tudja, hogy hol lakik, és félti a családját.

A Greenpeace civil szervezet (NGO) felvette a kapcsolatot az áldozatokkal, jogi segítséget ajánlva fel nekik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS