// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

És ön mit gondol az állati jogokról?

// HIRDETÉS

Mert hogy az állatvédők, a jogászok és a művészek mit gondolnak róla, az kiderült. Egészen mást.

Íme a tökéletes vitakoktél: végy egy egy állatvédő állatorvost (Madaras Péter), egy jogászt (Azzola Katalin), egy esztétát (Gregus Zoltán) és három vizuális művészt (Márkos Tünde, Bándi Dávid és Kótér Vilmos), ültesd be őket egy kávéházba (New York), s kérd őket arra, hogy beszélgessenek

a művészi szabadság határairól,

azon belül is az állati jogok kérdésköréről. Ja, és tégy oda egy írót (Szántai János), hogy lássa el a moderálás lehetetlen küldetését. Az eredmény: úgy hajba kapnak, hogy öröm nézni. (Jó, ez a költői túlzás pillanata volt: feszült, de civilizált vitát folytatnak, így pontosabb.)

A „viszály almáját”, mint kiderül, Bándi Dávidnak egy korábbi, meg nem valósult performanszötlete jelenti, amin aligha lepődhetünk meg, mivel a hétfői bemutatójától megedződtünk. Ehhez egereket használt volna fel, egyfajta akváriumos túlélőjátszma keretében, a probléma mindössze annyi, hogy szerencsétlen csillagállás esetén szegény párák akár el is halálozhattak volna. Ami tűrhetetlen, az állatvédő és a jogász szerint legalábbis. 

Utóbbi hosszan sorolja az idevonatkozó törvényi szabályozásokat, melyeknek summázata, hogy állatot bántalmazni, indokolatlan erőfeszítésnek kitenni, kínozni, horribile dictu megölni szigorúan tilos, leszámítva azon ritka eseteket, amikor ez tudományos, kísérleti vagy oktatási célból történik. Nekünk különösen az a szófordulat tetszik, hogy 

„fizikai vagy pszichikai sérülésnek kitenni”,

az állatlélektani vonatkozás értelmezése a résztvevők közül többeknek is láthatóan fejtörést okoz. A jogász álláspontja egyértelmű: a művészetnek semmiképpen sem lehet része az állatok bántása, a törvényeket be kell tartani, punktum.

 

Node a művészeknek éppen a törvényekkel van bajuk, a művészet feladata a határok tágítása, a szabályok áthágása, újszerű, a társadalmi normákon túlmutató tapasztalatok kikísérletezése, az emberi (és állati) lét rejtett dimenzióinak feltárása ésígytovább. Miféle dolog, háborognak, hogy nemcsak az állatokat védi a törvény, de az ember még önmagában sem tehet kárt büntetlenül, mert ha egy performansz keretében megöngyilkolja magát, és netalán túléli, mehet a bíróságra. 

A művésznek tulajdonképpen mindent szabad,

hangzik a verdikt. A közönség soraiból azért halkan elhangzik a kérdés (Selyem Zsuzsa), hogy lehet-e privilégium a művészet, azaz mi indokolhatja, hogy a művészember megtehessen olyasmit is, amit más egyszerű halandó nem. Továbbá az a felvetés is hangot kap (Szakáts István), hogy a jogi, törvényi vagy akár morális aspektusok helyett érdemesebb kulturális, szokásrendi vonatkozások felől nézni a problémát.

 

A fentebb említett kategóriák azonban ekkor már végzetesen összekeveredtek, az álláspontok megmerevedtek. Tanulság: az állatjogi diskurzus és a művészi szabadságeszme olyan párhuzamosok, amelyek a végtelenben sem találkoznak.

 

És tényleg, kedves olvasó, ön áldozna egeret a művészet oltárán?

 

(Megjegyzés: egyetlen példa arra, hogy mennyire komolyan veszik az állatjogi szabályozást manapság. A szöveget szerettem volna az Apokalipszis most hírhedt rituális bivalyölési jelenetének videójával illusztrálni, és mit gondolnak, szabadon elérhető a YouTube-on? Bingó: tiltott tartalomnak minősül.)

Fotó: Fall Sándor

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS