// 2026. október 31., szombat // Farkas

És ön mit gondol az állati jogokról?

// HIRDETÉS

Mert hogy az állatvédők, a jogászok és a művészek mit gondolnak róla, az kiderült. Egészen mást.

Íme a tökéletes vitakoktél: végy egy egy állatvédő állatorvost (Madaras Péter), egy jogászt (Azzola Katalin), egy esztétát (Gregus Zoltán) és három vizuális művészt (Márkos Tünde, Bándi Dávid és Kótér Vilmos), ültesd be őket egy kávéházba (New York), s kérd őket arra, hogy beszélgessenek

a művészi szabadság határairól,

azon belül is az állati jogok kérdésköréről. Ja, és tégy oda egy írót (Szántai János), hogy lássa el a moderálás lehetetlen küldetését. Az eredmény: úgy hajba kapnak, hogy öröm nézni. (Jó, ez a költői túlzás pillanata volt: feszült, de civilizált vitát folytatnak, így pontosabb.)

A „viszály almáját”, mint kiderül, Bándi Dávidnak egy korábbi, meg nem valósult performanszötlete jelenti, amin aligha lepődhetünk meg, mivel a hétfői bemutatójától megedződtünk. Ehhez egereket használt volna fel, egyfajta akváriumos túlélőjátszma keretében, a probléma mindössze annyi, hogy szerencsétlen csillagállás esetén szegény párák akár el is halálozhattak volna. Ami tűrhetetlen, az állatvédő és a jogász szerint legalábbis. 

Utóbbi hosszan sorolja az idevonatkozó törvényi szabályozásokat, melyeknek summázata, hogy állatot bántalmazni, indokolatlan erőfeszítésnek kitenni, kínozni, horribile dictu megölni szigorúan tilos, leszámítva azon ritka eseteket, amikor ez tudományos, kísérleti vagy oktatási célból történik. Nekünk különösen az a szófordulat tetszik, hogy 

„fizikai vagy pszichikai sérülésnek kitenni”,

az állatlélektani vonatkozás értelmezése a résztvevők közül többeknek is láthatóan fejtörést okoz. A jogász álláspontja egyértelmű: a művészetnek semmiképpen sem lehet része az állatok bántása, a törvényeket be kell tartani, punktum.

 

Node a művészeknek éppen a törvényekkel van bajuk, a művészet feladata a határok tágítása, a szabályok áthágása, újszerű, a társadalmi normákon túlmutató tapasztalatok kikísérletezése, az emberi (és állati) lét rejtett dimenzióinak feltárása ésígytovább. Miféle dolog, háborognak, hogy nemcsak az állatokat védi a törvény, de az ember még önmagában sem tehet kárt büntetlenül, mert ha egy performansz keretében megöngyilkolja magát, és netalán túléli, mehet a bíróságra. 

A művésznek tulajdonképpen mindent szabad,

hangzik a verdikt. A közönség soraiból azért halkan elhangzik a kérdés (Selyem Zsuzsa), hogy lehet-e privilégium a művészet, azaz mi indokolhatja, hogy a művészember megtehessen olyasmit is, amit más egyszerű halandó nem. Továbbá az a felvetés is hangot kap (Szakáts István), hogy a jogi, törvényi vagy akár morális aspektusok helyett érdemesebb kulturális, szokásrendi vonatkozások felől nézni a problémát.

 

A fentebb említett kategóriák azonban ekkor már végzetesen összekeveredtek, az álláspontok megmerevedtek. Tanulság: az állatjogi diskurzus és a művészi szabadságeszme olyan párhuzamosok, amelyek a végtelenben sem találkoznak.

 

És tényleg, kedves olvasó, ön áldozna egeret a művészet oltárán?

 

(Megjegyzés: egyetlen példa arra, hogy mennyire komolyan veszik az állatjogi szabályozást manapság. A szöveget szerettem volna az Apokalipszis most hírhedt rituális bivalyölési jelenetének videójával illusztrálni, és mit gondolnak, szabadon elérhető a YouTube-on? Bingó: tiltott tartalomnak minősül.)

Fotó: Fall Sándor

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS