// 2026. július 5., vasárnap // Emese, Sarolta

És ön mit gondol az állati jogokról?

// HIRDETÉS

Mert hogy az állatvédők, a jogászok és a művészek mit gondolnak róla, az kiderült. Egészen mást.

Íme a tökéletes vitakoktél: végy egy egy állatvédő állatorvost (Madaras Péter), egy jogászt (Azzola Katalin), egy esztétát (Gregus Zoltán) és három vizuális művészt (Márkos Tünde, Bándi Dávid és Kótér Vilmos), ültesd be őket egy kávéházba (New York), s kérd őket arra, hogy beszélgessenek

a művészi szabadság határairól,

azon belül is az állati jogok kérdésköréről. Ja, és tégy oda egy írót (Szántai János), hogy lássa el a moderálás lehetetlen küldetését. Az eredmény: úgy hajba kapnak, hogy öröm nézni. (Jó, ez a költői túlzás pillanata volt: feszült, de civilizált vitát folytatnak, így pontosabb.)

A „viszály almáját”, mint kiderül, Bándi Dávidnak egy korábbi, meg nem valósult performanszötlete jelenti, amin aligha lepődhetünk meg, mivel a hétfői bemutatójától megedződtünk. Ehhez egereket használt volna fel, egyfajta akváriumos túlélőjátszma keretében, a probléma mindössze annyi, hogy szerencsétlen csillagállás esetén szegény párák akár el is halálozhattak volna. Ami tűrhetetlen, az állatvédő és a jogász szerint legalábbis. 

Utóbbi hosszan sorolja az idevonatkozó törvényi szabályozásokat, melyeknek summázata, hogy állatot bántalmazni, indokolatlan erőfeszítésnek kitenni, kínozni, horribile dictu megölni szigorúan tilos, leszámítva azon ritka eseteket, amikor ez tudományos, kísérleti vagy oktatási célból történik. Nekünk különösen az a szófordulat tetszik, hogy 

„fizikai vagy pszichikai sérülésnek kitenni”,

az állatlélektani vonatkozás értelmezése a résztvevők közül többeknek is láthatóan fejtörést okoz. A jogász álláspontja egyértelmű: a művészetnek semmiképpen sem lehet része az állatok bántása, a törvényeket be kell tartani, punktum.

 

Node a művészeknek éppen a törvényekkel van bajuk, a művészet feladata a határok tágítása, a szabályok áthágása, újszerű, a társadalmi normákon túlmutató tapasztalatok kikísérletezése, az emberi (és állati) lét rejtett dimenzióinak feltárása ésígytovább. Miféle dolog, háborognak, hogy nemcsak az állatokat védi a törvény, de az ember még önmagában sem tehet kárt büntetlenül, mert ha egy performansz keretében megöngyilkolja magát, és netalán túléli, mehet a bíróságra. 

A művésznek tulajdonképpen mindent szabad,

hangzik a verdikt. A közönség soraiból azért halkan elhangzik a kérdés (Selyem Zsuzsa), hogy lehet-e privilégium a művészet, azaz mi indokolhatja, hogy a művészember megtehessen olyasmit is, amit más egyszerű halandó nem. Továbbá az a felvetés is hangot kap (Szakáts István), hogy a jogi, törvényi vagy akár morális aspektusok helyett érdemesebb kulturális, szokásrendi vonatkozások felől nézni a problémát.

 

A fentebb említett kategóriák azonban ekkor már végzetesen összekeveredtek, az álláspontok megmerevedtek. Tanulság: az állatjogi diskurzus és a művészi szabadságeszme olyan párhuzamosok, amelyek a végtelenben sem találkoznak.

 

És tényleg, kedves olvasó, ön áldozna egeret a művészet oltárán?

 

(Megjegyzés: egyetlen példa arra, hogy mennyire komolyan veszik az állatjogi szabályozást manapság. A szöveget szerettem volna az Apokalipszis most hírhedt rituális bivalyölési jelenetének videójával illusztrálni, és mit gondolnak, szabadon elérhető a YouTube-on? Bingó: tiltott tartalomnak minősül.)

Fotó: Fall Sándor

// HIRDETÉS
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára
Főtér

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára

Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak
Krónika

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Az oroszok nekimentek Emil Bocnak, aki megtiltotta az orosz zászló és himnusz használatát egy sporteseményen
Főtér

Az oroszok nekimentek Emil Bocnak, aki megtiltotta az orosz zászló és himnusz használatát egy sporteseményen

További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte
Székelyhon

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről
Krónika

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről

Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez
Székelyhon

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS