// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Európai Unió

És mit szólnak Európában Trump győzelméhez?

// HIRDETÉS

Brüsszelben is szeretnének együttműködni az új elnökkel, sőt meg is hívták az öreg kontinensre, bár elég fogcsikorgatva gratuláltak az eredményhez.

Az Európai Unió főbb intézményeinek vezetői, valamint a NATO főtitkára is gratulált szerda reggel Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez.

Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

közös levélben gratulált a republikánus párti elnökjelöltnek. Hangsúlyozták, az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai partnersége a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a piacgazdaságba vetett hit értékein alapszik, és ezt az együttműködést még erősebbre kell fűzni a közös kihívások kezelése érdekében.

Kiemelték, a felek évek óta a béke megőrzésén, illetve polgáraik és az egész világ jólétének növelésén fáradoznak. Az olyan kihívásokkal, mint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az Ukrajna területi egységét veszélyeztető konfliktus, a klímaváltozás és a migráció, kizárólag szoros együttműködéssel lehetséges megbirkózni – közölték.

A levélben emellett meghívták Trumpot Európába, mint írták, az EU-Egyesült Államok csúcstalálkozóra a lehető leghamarabb sort kellene keríteni a következő négy év közös munkájának feltérképezése céljából.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke

szerint az ingatlanmilliárdosnak „nyomasztó feladata”, hogy most, a kampányt követően egyesítse a megosztott nemzetet. Kijelentette, hogy az elnökválasztás eredménye várhatóan megnehezíti az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Államok között, Trump azonban szabad választásokon győzedelmeskedett, így „megérdemli az uniós intézmények teljes tiszteletét”.

Hozzátette, hogy a Trump által korábban tett, „aggodalmat keltő” kijelentéseket remélhetőleg felváltja az „ésszerű együttműködés”.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő

azt írta Twitter-üzenetében, hogy „az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok mélyebbek bármilyen politikai változásnál. Továbbra is együtt fogunk dolgozni, újra felfedezzük Európa erejét”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

is gratulált Donald Trumpnak a választási győzelme alkalmából. Az észak-atlanti szövetség vezetője az MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a hibrid hadviselés, a kibertámadások, valamint a terrorfenyegetettség korszakában „kihívásokkal teli biztonsági környezettel kell szembenézni”, amelyben „az amerikai vezető szerep fontosabb, mint valaha”.

Az Európai Parlament pártjai

is reagáltak Trump győzelmére, imígyen:

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint világos az elnökválasztás üzenete: Európának magabiztosabbnak kell lennie, és több felelősséget kell vállalnia. „Újabb ébresztő ez az európai politikai kultúra számára. Komolyabban kell vennünk az emberek aggodalmait és félelmeit (...), nem szabad átengedni a terepet a radikális erőknek” – közölte.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője arról beszélt, hogy ugyan tiszteletben kell tartani az amerikaiak döntését, de szomorú nap ez az egész világ számára. Az olasz politikus úgy fogalmazott a közleményében, hogy Donald Trump a „társadalmainkat mélyen megfertőző vírus kifejeződése”.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezetője azon véleményének adott hangot, hogy nem lehet megbízható szövetségesként tekinteni Trumpra, az EU-nak ezért mielőbb meg kell szüntetnie a Washingtontól való függőséget.

Vlagyimir Putyin orosz elnök

kifejezte reményét, hogy a megválasztott amerikai elnökkel együtt tud majd működni abban, hogy kivezessék az orosz-amerikai kapcsolatokat a válság állapotából, megoldják a nemzetközi politika aktuális kérdéseit, és hatékony válaszokat találjanak a globális biztonság elleni kihívásokra.

Az orosz elnök a nap folyamán, egy nagyköveti megbízólevél-átadási szertartáson kijelentette: Oroszország meghallotta Trump kijelentéseit arról, hogy kész a kapcsolatok helyreállítására, bár tudatában van a nehézségének. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viszony lefokozódása nem Moszkva hibájából következett be.

Trump kampánynyilatkozataiban egyebek között az országát szilárd ellenőrzése alatt tartó, „igazi vezetőként” jellemezte Putyint, aki, mint mondta, sokkal népszerűbb hazájában, mint Obama, és 100 százalékos támogatásáról biztosította az orosz elnököt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni szíriai fellépésében.

Angela Merkel német kancellár

gratuláló sajtónyilatkozatában kiemelte: Németországnak az Európai Unión kívül az Egyesült Államokkal van a „legmélyebb kapcsolata”.

A két országot értékek kötik össze: „a demokrácia, a szabadság, és az ember jogainak és méltóságának tisztelete, függetlenül származástól, bőrszíntől, vallástól, nemtől, szexuális orientációtól vagy politikai meggyőződéstől”.

Hozzátette, hogy „ezen értékek alapján szoros együttműködést” ajánl az Egyesült Államok következő elnökének, Donald Trumpnak.
A partneri kapcsolat az Egyesült Államokkal „a német külpolitika egyik alapköve, és az is marad”. Együtt kell megküzdeni a kor nagy kihívásaival, közösen kell tenni a társadalmi és gazdasági jólétért, az előrelátó klímapolitikáért, harcolni a terrorizmus, a szegénység és a betegségek ellen, a szabadságért és a békéért Németországban, Európában és a világban – mondta Angela Merkel.

François Hollande francia államfő

gratulált ugyan Donald Trumpnak, de arra figyelmeztetett, hogy az eredmény „bizonytalan időszakot” nyit, ezért Európának egységesnek kell lennie.

Hollande jelezte, hogy „Egyesült Államok elsőszámú partnert jelent Franciaországnak, de jelenleg a béke, a terrorizmus elleni harc, a közel-keleti helyzet, a gazdasági kapcsolatok és a Föld megőrzése a tét”.

„Mindezen témákban késedelem nélkül tárgyalásokat kezdeményezek az új amerikai kormányzattal” – hangsúlyozta a francia elnök. „De éberséggel és őszinte hangom teszem, mert Donald Trumpnak az amerikai kampány alatt megfogalmazott bizonyos álláspontjait szembesíteni kell azokkal az értékekkel és érdekekkel, amelyeket osztunk az Egyesült Államokkal” – tette hozzá.

A Vatikán

államtitkára, Pietro Parolin is gratulált a Szentszék nevében Trumpnak, és elmondta: imádkozni fognak azért, hogy Isten „megvilágosítsa” és támogassa az új elnököt országa és a világ szolgálatában.

Ferenc pápa korábban egy nyilatkozatában arra utalt, hogy Trump „nem keresztény” a migrációval kapcsolatos nézetei miatt. A szentatya szóvivője később azt nyilatkozta, hogy a pápának nem állt szándékában támadni a republikánus jelöltet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS