És akkor a miniszterelnök megfenyegette népét a Facebookon
Florin Cîțu keményebb intézkedéseket ígért a járványszabályok megszegőivel szemben.
Florin Cîțu – politikus létére – kiírta a Facebookra hogy senki sem áll a törvények felett.
Az indokolatlan mentelmi jogok világából leszóló miniszterelnök ezen gesztusa körülbelül azzal lenne egyenértékű, ha szegény Diego Maradona, még életében, a kokainfogyasztás ellen kampányolt volna – ám Maradonában volt azért annyi önkritika, hogy ezt ne tegye.
Nimeni nu este mai presus de lege. Am spus-o clar și o repet.
Astăzi am ședințe cu autoritățile locale din țară și din...
Közzétette: Florin Cîţu – 2021. március 22., hétfő
A miniszterelnök bejegyzésének tónusából azonban sejteni lehet, hogy szigorítani fognak a járványszabályok megszegéséért kiróható büntetéseken – amelyek különben már így is elég szigorúak.
Cîțu jelezte, hogy a hétfői nap folyamán megbeszéléseket folytat a fővárosi polgármesterekkel, majd a megyei prefektusokkal, és igyekeznek megoldást találni a szabályszegések visszaszorítására, nem tűri ugyanis, hogy a szabálykövető polgárok a többiek nemtörődömsége miatt szenvedjenek.
Kerek perec megmondta, hogy durvább intézkedésekre lehet számítani ezentúl. (Azt is hozzátette, ne feledjük, hogy az oltakozás az egyetlen lehetőség, hogy visszatérjünk a normalitáshoz.)
Szóval ne szervezzen százfős házibulit, és viselje rendesen a maszkját, ha nem akarja, hogy csillagászati összegre büntesse a rendőr.
Érti, amigo?
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
