Értékes bronzkori leletekre bukkant egy Beszterce megyei kincsvadász – hírmix

Augusztus vége volt, amikor megcsörrent a telefon a Beszterce-Naszód megyei múzeumban. Régi ismerős, a bilaki (Domnești) Dan Ioan Abrudan értesítette a szakembereket, hogy a legálisan birtokolt fémdetektora segítségével bronztárgyakat talált a település határában húzódó erdőben.

A kincskereső hosszú ideje együttműködik a múzeummal, így a régészek tudták, nagy dolog van készülőben. Abrudan elismerte, nagy volt a kísértés, hogy tovább ásson, de mivel azonnal felismerte a lelet történelmi jelentőségét, abbahagyta a munkálatokat, és tárcsázta a múzeumot. A kutatók arra kérték, hogy temesse vissza a tárgyakat és várja meg a szakszerű beavatkozást. A feltárási munkálatokban a felfedező és három önkéntes is részt vett.

A régészek egy két méter hosszú és másfél méter széles szelvényt nyitottak a pontos lelőhelyen, ahonnan egy 11 tárgyból álló értékes bronzkori leletegyüttes került a felszínre: három kelta balta, három sarló, négy gazdagon díszített karkötő és egy díszes markolatú tőr. A lelet különlegessége, hogy valamennyi tárgy ép állapotban került elő, ami arra utal, hogy szándékosan, rituális céllal helyezték el őket.

A bronztárgyakat gondosan válogatták. A szerszámokat a masszív kelta balták (kettő erdélyi típusú, egy homorú nyílású) és a három kampós végű sarló képviselik. Az ékszerek közé tartozó négy karperec közül egy nyitott végű, míg a másik három vége elvékonyodva, egymáshoz közel záródik. A fegyverek csoportját pedig a nittel rögzített, hosszanti vájatokkal díszített markolatú tőr alkotja.

A lelet kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy eredeti helyzetében (in situ) került elő, nem bolygatták meg az elmúlt 3300 évben. A sértetlen tárgyak elrendezése és épsége, azok gondos kiválasztása és szigorúan elrendezése egy rituáléra utalnak, amelyet valószínűleg napkeltekor hajtottak végre, és amelyet énekek, varázsigék, mágikus-sámánisztikus megnyilvánulások kísértek az istenek jóindulatának elnyerése céljából – vélik a szakemberek.

A tipológiai elemzés alapján a bilaki lelet a bronzkor végére, nagyjából Kr. e. 1300 körülre keltezhető. A leletegyüttes a térség bronzműveseinek fejlett technikai tudásáról tanúskodik. A tárgyakat a szakszerű restaurálás után állítják ki a közönség számára.

Újabb vádat emelt a legfőbb ügyészség Călin Georgescu volt államfőjelölt ellen, akit júliusban fasiszta és legionárius propaganda, rasszista és idegengyűlölő eszmék terjesztése, népirtásért vagy emberiesség elleni bűncselekményekért jogerősen elítélt személyek kultuszának ápolása miatt is bíróság elé állítottak.

Ez alkalommal az alkotmányos rend megdöntésének kísérletében való bűnrészesség a vád, és ugyanebben az ügyben a bíróság előtt kell felelnie Horațiu Potrának és zsoldoscsapat húsz tagjának is, akiket többek között az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével, a fegyvertartás szabályainak megsértésével és robanóanyaggal való visszaéléssel vádolnak.

A nemzetközi körözés alatt álló Horațiu Potra, a fia és egy további családtagja külföldre menekült, tartózkodási helyük nem ismert.

Az ügyészek szerint Horațiu Potra és zsoldoscsapata a múlt év végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen. A tervet Călin Georgescu és közeli ismerősei dolgozták ki közvetlenül az elnökválasztás érvénytelenítése után a ciolpani-i farmon szervezett titkos találkozón – állítja az ügyészség.

A legfőbb ügyész ugyanakkor közölte, vannak arra utaló jelek, hogy Horațiu Potra politikai menedékjogot próbál szerezni az Oroszországi Föderációban. Alex Florența azt is elmondta, hogy jelenleg nincsenek konkrét információik arról, hogy pontosan hol tartózkodhat a zsoldosvezér, ugyanakkor a nyomozásból egyértelműen kiderül, hogy Potra az orosz hatóságoktól remél menedékjogot.

A vádirat szerint a zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában. Az ügyészek szerint bizonyíték van arra, hogy Potrára hárult a kampány finanszírozásához szükséges pénz előteremtése, valamint Potra társai még az elnökválasztás előtt elemezték az alkotmányos rend megdöntésére irányuló erőszakos cselekmények lehetőségét, amelyhez ehhez fizetett embereket toboroztak.

Hiába futotta szezonbeli legjobb idejét a tokiói atlétika világbajnokságon a kolozsvári Miklós Andrea, nem jutott be a 400 méteres síkfutás döntőjébe.

A kolozsvári atléta 50,90 másodperces idővel zárta a harmadik elődöntőt, ami a hatodik helyre volt elegendő. A csütörtöki döntőbe az első kilenc versenyző kvalifikálta magát.