// 2024. november 27., szerda // Virgil
népszavazás
Erdoğan a halálbüntetés visszaállítására készül
Miután megnyerte a hatalma kiterjesztéséért kezdeményezett népszavazást. Az ellenzék szerint méretes választási csalással.
Az elnöki rendszer bevezetését támogató igen szavazatok 51,3 százalékon, a változtatást ellenző nem voksok 48,7 százalékon állnak a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a vasárnapi népszavazáson Törökországban. A török állampolgárok most a parlamentben már jóváhagyott alkotmánymódosításról szavaztak.
A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át. A tervek szerint 2019. november 3-án tartják meg a következő, összevont elnök- és parlamenti választásokat, és Erdoğan így akár további tíz évre, 2029-ig Törökország élén maradhatna.
Urnazárás utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, 1,3 millióval több szavazópolgár részesíti előnyben az elnöki rendszert a mostaninál, és bejelentette:
első feladata a halálbüntetés visszaállításának napirendre vétele lesz.
Az elnök azonnal meg fogja vitatni ezt a kérdést az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják. Ezzel Törökország nyíltan szakítana az Európai Unióval, amelyhez eddig csatlakozni szeretett volna, a csatlakozás egyik feltétele viszont a halálbüntetés kiiktatása a büntetőjogból.
A csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió (CSU). Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az „élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat, és
le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.
A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot.
Viszont ha Recep Tayyip Erdoğan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat – tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.
Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben megkezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről – közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.
A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás „szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdoğan elnök számára”.
A CNN szerint Erdoğan hívei közül több ezren gyűltek össze az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházánál. Támogatói Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt.
Beşiktaş'da seçim sonuçlarını protesto eden kitle büyüyerek yürüyüşünü sürdürüyor pic.twitter.com/TB5RlbI3Af
— metinyoksu (@metinyoksu) April 16, 2017
Isztambulban több kerületben is tiltakoztak, a Reuters szerint az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tüntettek az eredmény ellen. Több helyen utcára is vonultak tiltakozók.
A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok „Törökország győzelmét” ünnepelték, az ellenzéki újságok
az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.
A Sabah című, legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdoğan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be.
A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: „Nyugodt a lelkiismeretek?”. A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte azután, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió – hivatali pecsét nélküli – szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét.
A kemalista újság három felvételt is közzétett a csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató „igen” feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e.
A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.
A nagy példányszámú, Posta című lap tartózkodóan értékelte a vasárnapi eredményt: „Nem győzelem, nem vereség” – olvasható a címlapon. Az újság úgy látja: az ország vezetése „súlyos sárga lapot” kapott azzal, hogy még Antalyában, Adanában, valamint a kormánypárt isztambuli fellegvárainak számító Üsküdarban és Eyüpben is a nemek nyertek.
A lap emlékeztetett arra, hogy a 2015 novemberében tartott, előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egymaga elért 49,5 százalékot, míg vasárnap az elnöki rendszer ügyét támogató nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) szavazóinak segítségével tett szert 51,4 százalékra. A Posta értelmezésében ez azt jelenti, hogy az AKP-pártiak számában visszaesés történt, a MHP-t pedig egyenesen az összeomlás veszélye fenyegeti.
A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után
Törökországban ismét új rendszert vezetnek be.
Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és a MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap mintegy 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.
Az ellenzéki Aydinlik ironikusan úgy fogalmazott: „nincs pecsét az alkotmányon”. Az újság kifejtette: egy 50 százalék körül elfogadott alkotmánymódosítás nem működik. A jövő nem reményteli a kormánypárt számára, a vasárnapi összesítést látva az AKP „fejjel lefelé halad”. Mivel az MHP támogatása ellenére az AKP a nagyvárosokban elvesztette a népszavazást, nem nyerhet a következő köztársaságielnök-választáson, és többséghez sem juthat a parlamentben – vélte a lap.
A német sajtó első kommentárjai
többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdoğan, Binali Yildirim miniszterelnök és a rezsim sajtója a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást.
Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi „terroristával”, az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, hogy az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását – írta a FAZ.
Különvélemény
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
Nagyítás
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
