// 2026. szeptember 12., szombat // Mária

Először tájékoztatták erdélyi civilek az ET szakértőit a magyarokat ért jogsértésekről

// HIRDETÉS

Vannak dolgok, amiről sem a román állam, sem az RMDSZ nem beszélt.

Románia volt az első állam, amely ratifikálta (1995-ben) az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Európai szinten ez az egyik legfontosabb eszköz, amely a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésére és javítására összpontosít. Ha egy ország ratifikálja az egyezményt, azzal vállalja, hogy tiszteletben tartja előírásait, az ET pedig időszakosan (négyévente) felméri a vállalások teljesítését. Ez helyszíni látogatással kezdődik, a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának tagjai találkoznak a kormány és az érintett nemzeti kisebbségek tagjaival is. Ezt követően ajánlásokat fogalmaznak meg, amit az ET-tagállamok minisztereinek tanácsa elé terjesztenek, végül elkészül egy országjelentés, amiben rögzítik az eredményeket, az előrelépéseket és a hiányosságokat.

Azért kellett ezt még az elején elmondanunk, mivel

az ET szakértői még soha nem találkoztak az erdélyi magyar civil szervezetek képviselőivel.

Eddig. Négy civil szervezet ugyanis még korábban árnyékjelentéseket készített arról, hogy szerintük a román kormány mennyiben teljesítette eddig a Keretegyezményben vállalt kötelezettségeket, és a jelentéseket eljuttatták a Keretegyezmény Titkárságához. Hétfőn pedig a négyfős szakértői csoport személyesen is találkozott a civilekkel.

Az ET szakértőivel az RMDSZ képviselői is találkoztak hétfőn Kolozsváron, erről bővebben itt olvashat.

Ez pedig történelmi pillanat – hangzott el a találkozó utáni sajtótájékoztatón, amelyet Szigeti Enikő (Civil Elkötelezettség Mozgalom – Cemo), Bethlendi András (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) és Toró Tibor (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – EMNT és a Székely Nemzeti Tanács – SZNT kisebbségjogi szakértői csoportja) tartott Kolozsváron.

A civilek két árnyékjelentést nyújtottak be, egyet a Cemo és az AGFI, egyet pedig az EMNT és az SZNT, az ET szakértői most az azokban jelzett problémákról érdeklődtek. A jelentésekben javarészt olyan létező problémákat jeleztek, amelyeket az ET hosszú ideje megoldottnak tekint, ugyanis sem a román kormány, sem a hosszú ideig hatalmon levő RMDSZ nem beszélt róluk.

A jelzett gondok elsősorban a nyelvi jogokat érintik és az anyanyelv közigazgatásbeli használatára és az oktatásra vonatkoznak.

Ilyen például a magyar nyelvű feliratok témája

– mondta Szigeti Enikő –, ezt az ET megoldottnak látja a romániai közigazgatási törvény 2001-es elfogadásától kezdve, holott ez távolról sem igaz. Marosvásárhelyen hosszú története van annak, hogy a városvezetés hogyan akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, erről pedig az AGFI és a Cemo árnyékjelentése be is számol.

Bethlendi András elmondta, hogy a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perekről és az Apáczai líceum képzőművészeti osztálya körüli helyzetről szintén beszéltek az árnyékjelentésben. Ugyanilyen megoldatlan probléma az oktatás területén például az, hogy a tankönyvekből hiányzik a nemzeti és vallási kisebbségek történelme és kultúrája, vagy az, hogy nincs differenciált román érettségi vizsga a magyar diákok számára, a magyar diákoknak szóló tankönyvek hiányoznak vagy késve készülnek el. A román kormány által készített jelentésben ezzel szemben az áll – valótlanul –, hogy a kisebbségek történelmét és kultúráját is bemutatják és hogy a magyar osztályok létrehozásának nincs kötelező minimális létszáma, holott a valóságban van.Az EMNT és az SZNT árnyékjelentésének egyik központi eleme a közigazgatásbeli anyanyelvhasználat – mondta Toró Tibor.

Az RMDSZ a saját árnyékjelentésében nem beszél arról,

hogy nagyon sok olyan településen, ahol magyar többségű az önkormányzat, továbbra sem élnek a törvény által biztosított anyanyelvhasználati joggal, a tanácsi határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok pedig csak román nyelven hozzáférhetők, ami lényegében öndiszkrimináció. 324 olyan település van Romániában, ahol a magyar lakosság számaránya legalább 20 százalék, de a nyelvi jogokat csak igen kevés településen biztosítják ténylegesen.

Ismertetik a székelyzászló-ellenes bírósági döntéseket, hatósági fellépéseket és az ezek nyomán kialakult közéleti diskurzust is, a köztéri rendezvényeken, például a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján kirótt bírságokat, a gyülekezési jog sorozatos megsértését, valamint azt is, hogy a meglévő kisebbségi szervezeteken kívül gyakorlatilag lehetetlen újabbakat bejegyezni, azoknak a választásokon részt venni. Az is szerepel az EMNT és az SZNT árnyékjelentésében, hogy a regionalizációról folytatott viták során a magyar közösség véleményét figyelmen kívül hagyta és ellenségesen kezeli a bukaresti kormányzat, holott a Keretegyezmény világosan előírja, hogy a regionális átalakítást nem lehet a nemzeti kisebbségek véleménye nélkül végrehajtani.

Az árnyékjelentéseknek az a céljuk – hangzott el a sajtótájékoztatón –, hogy felhívják az ET figyelmét:

az elmúlt években jelentős visszaesés tapasztalható a kisebbségi jogok terén

és nem minden igaz, amit a román kormány állít jelentésében. Míg az RMDSZ a politikai képviselet oldaláról közelíti a kérdést, addig a civil szervezetek ezt kiegészítve a jogi, civil érdekérvényesítésre összpontosítanak és monitoring-szerepet játszhatnak a jogok tényleges biztosításában és gyakorlásában.

Az ET Romániára vonatkozó következő országjelentése várhatóan egy év múlva jelenik meg, addig a szakértők megfogalmazzák ajánlásaikat, amelyekre a miniszterek tanácsnak is rá kell majd bólintania.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Székelyhon

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS