Elküldte december 1-jén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közösen készített árnyékjelentését a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című nemzetközi jogi egyezmény romániai alkalmazásáról.

Az egyezmény aláírása óta a román kormány négy alkalommal küldött beszámoló jelentést az Európa Tanács illetékes bizottságának, a legutóbbit az idei év elején. A kormány jelentésével párhuzamosan az RMDSZ is készített egy árnyékjelentést, rajtuk, valamint az EMNT-n és az SZNT-n kívül a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a kolozsvári Muszáj-Musai civil csoport is dolgozik a maga árnyékjelentésén.

Olvasson még:

Az EMNT és az SZNT árnyékjelentését Toró Tibor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, valamint Bakk Miklós, a Sapientia oktatója készítették.

Az EMNT és az SZNT a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája végrehajtásáról szóló második jelentéshez is árnyékjelentést készített, ezt júniusban küldték Strasbourgba.

De miért kell árnyékjelentést készíteni? Mi a probléma a román jelentéssel? Olvassa el korábbi cikkünkben!

A 61 oldalas angol nyelvű dokumentum a bevezető jellegű fejezeteket követően a Keretegyezmény több cikkelyére vonatkozóan nyújt részletes, kutatáson alapuló elemzést a kisebbségvédelmi dokumentum romániai alkalmazásáról. Az árnyékjelentés többek között behatóan ismerteti a székely zászló használata ellen elkövetett hatalmi és civil visszaéléseket, valamint felhívja a Keretegyezmény Szakértői Bizottságának a figyelmét a Székely Szabadság Napja alkalmával elkövetett állami jogsértésekre. Továbbá a dokumentum kitér a kisebbségi nyelvhasználati jogok jelenlegi helyzetére, részletes esettanulmányokban számol be a kisebbségi oktatás és ezen belül kiemelten a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékeinek a helyzetéről, valamint megjegyzéseket fűz a decentralizációval kapcsolatos vita kisebbségi vonatkozásaihoz is.

Románia március elején – három év halasztás után – küldte el az Európa Tanácsnak a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája végrehajtásáról szóló második jelentését. Ennek következtében 2016. május 9–13. között Romániába látogattak a karta végrehajtását felügyelő Szakértői Bizottság tagjai. Mindezeket megelőzően több szervezet – köztük az EMNT is – jelezte a Karta Titkárság felé (a hivatalos tájékoztatási ügymenetet követve), hogy árnyékjelentést készít, melyet június végén el is juttattak az illetékesekhez. Ennek ellenére a bizottság tagjai nem találkoztak a civilek képviselőivel.

Milyen haszna lehet az árnyékjelentéseknek?

Toró Tibor a Főtérnek elmondta, abban reménykednek, hogy a májusi látogatásról eltérően ezúttal találkoznak a szakértői bizottság Romániába látogató képviselőivel. Tartják a kapcsolatot a Titkársággal és 2017 előtt biztosan nem kerül sor a romániai látogatásra.

Az ügymenet úgy történik – mondta Toró –, hogy az országlátogatás után a szakértői bizottság elkészíti jelentését, amit visszaküld a román államnak, amely válaszol az esetleges megjegyzésekre. Majd a bizottság elküldi álláspontját az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának, amely elfogadja a végleges álláspontot és megfogalmazza ajánlásait a bukaresti kormánynak.

A Keretegyezmény kapcsán ez lesz a negyedik jelentése az Európa Tanácsnak. A korábbiakban nincs sok negatívum a romániai magyar közösség helyzetére nézve, és éppen az a célja ezeknek az árnyékjelentéseknek, hogy Strasbourgban ne csak a közösséget képviselő politikai szervezetek (ebben az esetben az RMDSZ) álláspontját ismerjék – magyarázta Toró Tibor. Az lenne a nagy eredmény, ha megfordulna a magyar közösség helyzetére vonatkozó optimista trend és az ET elismerné a valóságot, vagyis hogy Románia nem éppen az a mintaállam a kisebbségvédelem területén, ahogy ez a kép Nyugaton kialakult róla – tette hozzá. Ez azért fontos, mivel a jövőben a szakértők, diplomaták e jelentések alapján ítélik meg Romániát és nem mindegy, hogy a dokumentumok a reális helyzetet tükrözik-e, vagy egy megszépített, problémamentes kisebbségi helyzetet.