Elképesztő összeget veszít el Kolozsvár csak azért, mert a járvány miatt otthon maradtak a diákok

Természetesen nincs olyan település, amelynek az elöljárói ne átkoznák tele szájjal a koronavírus-járványt, amely miatt alaposan megcsappant a vállalkozások pénzügyi forgalma – igaz, még azok jártak jól, amelyek esetében csak megcsappant, és nem kellett lehúzniuk a redőnyt –, ennek nyomán pedig az önkormányzat adóbevételei is lecsökkentek. Kolozsvár elöljárói viszont hatványozottan emlegethetik a vuhani denevérek kedves, tobzoskákkal fajtalankodó, bőrszárnyú édes anyját, mivel a kincses város esetében egészen elképesztő összegű kiesést okoz a pandémia. Konkrétan azét, mert – lévén egyetemi város – a diákok jelentős része a jelenléti oktatás felfüggesztése nyomán otthon maradt. Így aztán nem a kolozsvári pubokban, kávézókban és kocsmákban – na és persze plázákban – költi el a pénzét. A helyi Babeş-Bolyai Tudományegyetem kutatói most megvizsgálták, mekkora összegről van szó. Az eredmény pedig igencsak tekintélyes összeg. Már csak azért is, mert normális időkben a diákok a város lakosságának mintegy 20 százalékát teszik ki – ez az arány Temesváron 12, Bukarestben pedig 8 százalék. A diákok által Kolozsváron hagyott összeg megállapításához a legutóbbi, 2015-ös adatokat vették alapul, amihez hozzászámolták az inflációt és a diákok számának növekedését. Nos, mindezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a diákok havonta összesen 33 390 572 eurót szoktak a kincses városban elkölteni, ami 161 513 536 lej. És ez még egy alulbecsült összeg, mivel csak a nappali, alap-, mesteri vagy doktori képzésben részt vevő diákokkal számoltak. Ráadásul nem csupán a diákok költenek Kolozsváron hanem a látogatóik – szülők, egyéb rokonok, barátok – is. Márpedig ez az összeg is 625 ezer euróra rúg havonta. Már amikor normálisan lehet költekezni, és nem maszkot és kézfertőtlenítőt áruló boltot keresünk, miközben egy szabad asztalra ácsingózunk a bezárt belső terű vendéglátóhelyek teraszain.