// 2024. november 24., vasárnap // Emma

Elhunyt a romániai magyar vívósport koronázatlan királynője

// HIRDETÉS

Szabóné Orbán Olga 83 éves volt.

„Szenvedélyesen szereti a vívást, a szellemi és testi ügyességnek, erőnek azt a pontos, rugalmas, a pillanat ezredrésze alatt működő összehangolását, amit ez a sport megkövetel...”.

Ilyen szavakkal jellemezték a sajtóban azt az ifjú erdélyi magyar hölgyet, aki a fenti sorok megjelenése előtt egy évvel, 1956-ban, 18 évesen (ha hiszik, ha nem) ezüstérmet nyert a melbourne-i olimpián, tőr egyéniben.

A fiatal hölgyet úgy hívták, hogy Orbán Olga, 1938. október 9-én született Kolozsvárott. A vívással 14 éves korában ismerkedett meg, mégpedig Ozoray-Schenker Lajos mester szárnyai alatt. És innen egyik meglepetés követte a másikat: 16 évesen román ifjúsági bajnok... és utána máris jött a hatalmas ugrás, a melbourne-i olimpia. Az itt szerzett ezüsttel a kolozsvári tőröző lány lett a romániai vívósport első olimpiai érmese. Aki a hírek szerint a következő módon adott autogramot: Orbán Olga (Erdély). Mert hogy ez volt a szülőföldje.

Orbán Olga összehozta Romániának az első világbajnoki címet is (Buenos Aires, 1962). A két eredmény között megházasodott: férje Szabó Sándor vízilabdázó. Az első sikereket aztán számos másik követte, egyéniben és csapatban. Hogy csak a legnagyobbakat említsük: összesen három olimpiai (egy ezüst, két bronz) és nyolc világbajnoksági (két arany, három ezüst, három bronz) érmet szerzett karrierje során. Aki részletesebb leírást szeretne olvasni a rendkívüli sportoló karrierjéről, kattintson ide.

Miután 1976-ban aktív versenyzőként lelépett a pástról, a bukaresti Steaua klubnál dolgozott edzőként, kiváló tanítványok kerültek ki a kezei közül. Ám ennek ellenére, saját bevallása szerint nem volt hozzá kegyes a kommunista rendszer, nehezen éltek a nyolcvanas években. Talán ez is lehetett az oka, hogy 1990-ben átköltöztek Magyarországra.

Kedves Olga! Felemelt kardokkal (pennákkal) tisztelgünk: legyen Önnek könnyű ez az útja is!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS