// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Elhitték, hogy elköltöztetik a Funar-keresztet a Fellegvárról? Rosszul tették

// HIRDETÉS

Emil Boc kérlelhetetlen: szerinte senki nem nyúlhat hozzá, mert a városi örökség része, egy szimbólum.

Sokan és sokszor kérték már a Kolozsvár belvárosára néző, messziről is jól látható grandiózus kereszt eltávolítását a Fellegvár tetejéről. Kinézete és üzenete több mint húsz éve osztja meg a kolozsváriakat, így érthető, hogy egyeseket felháborított, mások örültek a hírnek, hogy a Fellegvár felújításáért felelős építészek az elköltöztetését indítványozták. Arra hivatkoztak, hogy a Vauban-rendszerű egykori csillagvár délkeleti bástyájának helyreállításához szükség van a Nemzet Hőseinek Emlékművének teljes lebontására.

Pár napig csend övezte a javaslatot, mire megszólalt Emil Boc polgármester, meglehetősen kérlelhetetlen hangnemben kijelentve: a kereszt marad. 2001 óta egyes építészek előállnak az ötlettel, és már a felújítási projekt felelősei is a költöztetés mellett vannak, pedig az önkormányzat álláspontja világos.

„Én nem nyúlok szimbólumokhoz, nem befolyásolom jelentésüket. Ennél sokkal fontosabb dolgaink is vannak a városban.”

– mondta az elöljáró, aki szerint a kereszt Kolozsvár örökségének része, ezért senki nem érhet hozzá.

A polgármester arra utal, amikor a kereszt jelentéséről és jelentőségéről beszél, hogy a Virgil Salvanu műépítész által tervezett, kőből, bronzból és rozsdamentes acélból készült emlékmű az 1848-1849-es forradalom román mártírjainak emlékét ápolja. Egy 1937-ben elhelyezett tölgyfa-kereszt helyén állíttatta Kolozsvár rossz emlékű polgármestere, a sovinizmusban világbajnok Gheorghe Funar, akinek szívügye volt a román emlékjelek elhelyezése.

Emil Boc mostani vehemens tiltakozását azért nehéz megérteni, mert az önkormányzat által elfogadott tervek eredetileg sem számoltak a kereszttel, Oláh Emese alpolgármester tavaly májusban itt beszélt erről. Mindenesetre a nyilvános látványtervek másról tanúskodnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS