Egyre nagyobb a jogi zsákutca Románia újabb autópályamúzeuma körül, és ezzel csak a sofőrök szívnak

A bukaresti bíróság próbál igazságot tenni a Lugos és Déva közötti autópálya 3-as szakasza körül kialakult botrányban: az útkezelő társaság (CNAIR) és a kivitelezést többé-kevésbé tisztességgel elvégző spanyol cégcsoport, a Comsa közötti jogvitában az utóbbinak adott igazat. Ez főleg azért számít rossz hírnek, mert a CNAIR – miután az elvégzett munka minőségét kifogásolva önkényesen felbontotta a szerződést a spanyolokkal – nem véglegesítheti saját hatáskörben a 21 km-es szakaszt, így az hiába készült el 99 százalékosan,

még egy jó ideig nem indulhat meg rajta a forgalom.

Szeptember végéig ígérték, hogy megoldják a problémát, de ennek elég csekély a valószínűsége, mivel a Comsa kezdeményezésére a bíróság jóváhagyta a garanciára vonatkozó kötelezettség felfüggesztését. A döntés ellen a CNAIR fellebbezést nyújthat be. Nyilván, minél tovább húzzák a procedúrát, annál később indulhat meg a forgalom az ominózus szakaszon. Ezzel egyidőben a CNAIR a bukaresti fellebbviteli bíróságon támadta meg azokat a bírósági ítéleteket, melyek a spanyol cég számára kártérítést hagytak jóvá.

A konzorcium azzal vádolja a román kormányt, hogy egyoldalúan bontotta fel velük a szerződést, ugyanakkor a környezetvédelmi engedély kibocsátásával késleltette a munkálatokat, ami jelentős pénzügyi veszteséget okozott a cégnek. A közlekedési minisztérium zsarolással próbálta elérni, hogy a spanyolok tív évig vállaljanak garanciát a munkálatokra, holott a szerződésben négy év szerepelt.

Az ügy abszurditása,

hogy  abban mindenki egyetért – még a közlekedési tárca vezetője is –, hogy a Lugos és Déva közötti pálya 3-as szakasza hetek óta járható lenne, csak apró hiányosságokat kellene pótolni, mely folyamat nem zavarná az autóforgalmat. A CNAIR szerint hatvan hiányosságot azonosítottak be a szakaszon, ami rekordgyanús, ezek közül viszont csak kettőt tudtak megnevezni: a vízelvezető árkok kitisztításának és az állatokat távoltartó kerítés felszerelésének elmulasztását. A kivitelezők szerint ezek nem megalapozott indokok a szerződés felbontásához, és nem csoda, hogy a külföldi befektetők hanyatt-homlok Romániából, amikor a kormány ilyen hozzáállást tanúsít.

A romániai útépítéseket monitorozó, és a kivitelezőkkel jó kapcsolatokat ápoló Pro Infrastructura Egyesület szintén kritizálta a minisztériumot. Az egyesület szerint a szerződésbontás olyan mintha egy ház felépítőjével a munka elvégzése után egy villanyégő hiánya miatt bontanának szerződést.

A bíróság fogja eldönteni, kinek van igaza, és addig is, mindenki nagy örömére, Románia egy újabb „autópályamúzeummal” büszkélkedhet.