Egy szocdem képviselő szerint az RMDSZ vezetői öltönyös hunok, akik szégyellhetnék magukat
Hiányzott egy kis magyarellenesség a politikai közbeszédből? Tessék parancsolni!
A politika egy rusnya, szőrös állat, ma pedig ismét kijutott a magyarellenes megnyilvánulásokból az elöljáróink körében, mintha Iliescu születésnapján hirtelen visszaröppentünk volna a `90-es évek magyargyűlölő hétköznapjaiba.
Még meg se száradt a kifröcsögő nyál Alin Tișe, a Kolozs megyei tanács elnöke állán magyarellenes kirohanása után, máris egy PSD-s politikus vette át tőle a stafétát.
Radu Cristescu képviselő Facebook-bejegyzésében odanyilatkozta, hogy „az RMDSZ-es horda” vezérei úgy viselkednek „mint Attila hunjainak leszármazottai”, akik nem törődnek azzal, hogy ártatlan embereken gázolnak át.
Căpeteniile hoardei UDMR-iste se comportă în continuare ca niște urmași ai hunilor lui Atila, fără să le pese că lovesc...
Közzétette: Radu Cristescu – 2021. március 3., szerda
A képviselő úrnak nyilván az a baja, hogy az RMDSZ is megszavazta a Cîțu-kormány költségvetését, amellyel szerinte gyermekek és nyugdíjasok millióitól veszik el a pénzt (mert ugye nem nő se a gyerekpénz, se a nyugdíj).
Azt ugyan hozzáteszi, hogy a romániai magyarok túlnyomó többsége rendes ember, neki csak a vezetőikkel van baja, akik „30 éve manipulálják őket”.
Így aztán ezek az „öltönyös hunok” szégyellhetnék magukat.
A nyomasztó kérdés pedig csak az marad, hogy vajon tud-e Kelemen Hun(or) lóról hátrafelé nyilazni?
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
