Ezentúl minden szülésnél jelen lehet egy választott kísérő a szülőszobában – hírmix

Döntő házként fogadta el szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely biztosítja a várandós nők azon jogát, hogy a vajúdás és a szülés teljes időtartama alatt egy általuk választott kísérő személy tartózkodhasson mellettük az állami és a magánszülészeteken. A jogszabály az államelnöki kihirdetést követően lép hatályba.

A törvény kötelezi az állami és magánintézményeket a páciensek méltóságának, magánéletének és intimitásának védelmére a terhesség, a vajúdás és a szülés egész ideje alatt, egészen a kórházi zárójelentésig. Ennek érdekében a kórházaknak megfelelő intézkedésekkel kell biztosítaniuk a vizuális elkülönítést a kórtermekben és a szülőszobákon.

A nők által választott kísérő a vajúdás és a világrahozatal mellett az intézmények közötti esetleges betegszállítás alatt is jelen lehet, amennyiben betartja a higiéniai, járványügyi és betegbiztonsági előírásokat.

A törvény külön rendelkezik arról is, hogy az újszülöttet nem lehet elválasztani az anyjától, kivéve ha ezt sürgős orvosi, járványügyi vagy biztonsági indokok, illetve elháríthatatlan akadályok indokolják. Az egészségügyi intézmények kötelesek úgy megszervezni a szülés utáni ellátást, hogy biztosítsák a korai anya-gyermek bőrkontaktust, a szoptatás mielőbbi megkezdését, valamint az együttes kórházi elhelyezést.

A jogszabálytervezetet Ruxandra Cibu Deaconu, az USR szenátora nyújtotta be, és a szenátus augusztus 24-én első házként már elfogadta.

Az elmúlt napok temesvári híradásaiból az jöhet le, hogy a Béga partján tombolnak az agyak, élesek a kések. Különösen, ami a sportéletet illeti.

Beszámoltunk róla, hogy két ifjúsági női kézilabda csapat mérkőzött meg a temesvári sportcsarnokban, ahol nemcsak a pályán volt néhol szó szerint is kemény a küzdelem, hanem a lelátón is egymásnak este a szülők a bírói ítéleték ellentétes értékelése miatt. A kézilabda szövetség mindkét csapatot egyformán szankcionálta, 21 hazai mérkőzést kell nézők nélkül lejátszaniuk.

Alig csitult el a botrány Temesváron, máris itt a következő. Rendőrségi beavatkozásra volt szükség szerdán a temesvári 15-ös számú általános iskolában, miután a gyanú szerint egy ötödikes tanuló szülei rátámadtak az intézmény testnevelő tanárára. Az összetűzés amiatt robbant ki, hogy a pedagógus az órán figyelmeztette a diákot a viselkedési szabályok betartására.

Az incidensnek a rendőrség vetett véget, a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a segélyhívás 12:22 körül érkezett. Az elsődleges adatok alapján a konfliktus amiatt alakult ki, mert a szülők nehezményezték a módját, ahogyan a tanár rendreutasította a gyereket a tornaórán.

Nem túlságosan sportszerű sokan támadni egyre, itt ez történt, mivel az eset kapcsán öt személyt állítottak elő, őket kihallgatta a rendőrség. A nyomozás folyamatban van, a hatóságok egyelőre nem közölték, hogy a pedagógus szerzett-e sérüléseket, és kényszerintézkedéseket sem jelentettek be az ügyben. Reméljük, hamarosan más természetű hírekkel is szolgálhatunk Temesvárról.

A romániai közintézmények kiberbiztonsági csapatainak felállítását jelentősen nehezíti, hogy a szakképzett munkaerő a kellő tapasztalat megszerzése után rendszerint a versenyszférában vállal munkát. Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) közvetlenül az egyetemekről toboroz hallgatókat a hiány mérséklésére – ismertette Sebastian-Dan Naste, az intézmény kiberbiztonsági szakértője és adatvédelmi tisztviselője az Impact SEE 2026 elnevezésű konferencián.

A DNSC idén több mint negyven egyetemi hallgatót vont be a szakmai munkába, akik a meglévő szakemberek mellett, különböző osztályokon szereznek közvetlen gyakorlati tapasztalatot. A toborzási stratégia alapja, hogy már tanulmányaik korai szakaszában felvegyék a kapcsolatot a jövőbeli szakemberekkel, és házon belül készítsék fel őket a feladatokra.

Ezzel párhuzamosan az intézmény jelenleg 54 betöltetlen álláshelyre keres munkatársakat. A felhívások a tapasztalat nélküli pályakezdők mellett a különböző szintű szakmai múlttal rendelkező jelölteknek is szólnak.

A hatóság számára a legnagyobb kihívást a humánerőforrás-fluktuáció jelenti: két-három év után a szakemberek kifejezetten vonzóvá válnak a technológiai és tanácsadó vállalatok számára, így a közszférának a jóval magasabb piaci fizetésekkel és karrierlehetőségekkel kellene versenyeznie.

Sebastian-Dan Naste szerint a folyamatok részleges automatizációja ellenére a mesterséges intelligencia nem szünteti meg az emberi erőforrás iránti igényt, a kritikus infrastruktúrák védelméhez, a kiberbiztonsági incidensek elhárításához és a rendszer-sérülékenységek kezeléséhez továbbra is nélkülözhetetlenek a jól képzett szakemberek.

A szakemberhiány nemcsak Romániát, hanem az egész délkelet-európai térséget érinti. A konferencián az albán kiberbiztonsági hatóság képviselője például jelezte, hogy náluk egyedül az idei év első hat hónapjában mintegy 365 szakember hiányzott az ágazatból.