Egy nap alatt 9000-en mondták vissza az AstraZenecás időpontjukat a tegnapi hírek hatására (FRISSÍTVE)
A szakemberek ugyanakkor állítják: egyelőre semmi nem igazolja, hogy a brit oltóanyag veszélyes lenne.
FRISSÍTÉS
Jól mutatja, mennyire megosztottak az emberek oltásügyben, hogy a tegnap óta felszabadult 9000 AstraZenecás időpont nagy részét máris lefoglalták más, oltási időpontra eddig hiába váró delikvensek. Az oltáskampány koordinálásával megbízott bizottság (CNCAV) friss közleménye szerint a felszabadult 9000-ből 5740 időpont máris „elkelt”. Mint tudjuk, a problémás brit szállítmány maradékát Romániában is felfüggesztették.
Csütörtök estétől mostanig mintegy 9000 AstraZeneca vakcinára előjegyzett ember mondta vissza oltási időpontját országszerte, miután már 12 ország függesztette fel ideiglenesen a brit szer használatát elővigyázatosságból, egyes esetekben ugyanis véralvadási problémák léptek fel a frissen beoltott pácienseknél. Egyelőre nem bizonyítható, hogy ezek összefüggésben állnak a vakcinával.
Azonban miután Olaszország is így döntött két frissen beoltott szicíliai páciens halála után, tegnap késő este Románia is úgy határozott, hogy az olaszok által problémásnak talált szállítmány maradékát egyelőre nem használják fel. Igaz a nagy részét, több mint 77 ezret már korábban beadták, és csak 4257 dózist pihentetnek addig, amíg az EU és a nyugati országok ki nem derítik, mi a probléma, mert idehaza ilyesmire képtelenek vagyunk. A többi (más szállítmányokból származó) készleten lévő brit vakcina felhasználását ugyanakkor nálunk nem függesztették fel.
Az utóbbi napok hírei, és a tegnap esti döntés, ugyanakkor elegendő volt ahhoz, hogy lavinaszerűen visszamondják az AstraZenecás időpontokat az emberek, igaz, a mintegy 200 ezer előjegyzésből ez a 9000 mindössze 4,5%-ot képvisel. Az illetékesek szerint egyébként sem csak az oxfordi szer esetében figyelhető meg ilyesmi: az oltás önkéntes tevékenység, és a többi vakcinára előjegyzettek közül is mondtak már vissza időpontokat ilyen-olyan okból. Egy nap alatt azonban ilyen sokan feltehetően nem utasítottak vissza más készítményeket.
Látva a nagy pánikot, az oltáskampány koordinátorai a RO Vaccinare Facebook-oldalon péntek délután kérdezz-feleleket szerveztek: szakemberek válaszoltak több száz, az AstraZeneca oltásával kapcsolatban felmerült kérdésre.
⁉️START Q&A - vaccinare AstraZeneca!
✍️ Am început sesiunea de întrebări și răspunsuri în direct.
Din acest moment și...
Közzétette: RO Vaccinare – 2021. március 12., péntek
Ebből egyébként sorozat lesz, a következő fordulóra hétfőn 16 órától kerül sor ugyanott, érdemes tehát követni az oldalt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselői közben elmondták: kivizsgálják az ügyet, de egyelőre semmi nem indokolja a brit szer mellőzést.
Az Európai Gyógyszerügynökség is azt javasolja, hogy az európai országok nyugodtan használják az oxfordni vakcinát, jelen pillanatban ugyanis semmi nem támasztja alá a gyanút, hogy ez hozzájárulna a trombózis kialakulásához.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
