Dől a magyar áru Romániába – hírmix

Németország 2024-ben is megkérdőjelezhetetlen fölénnyel uralja a román külkereskedelmet: a román export és import mintegy egyötöde származik a német kapcsolatokból. A rangsor második helyét Olaszország foglalja el mindkét vonatkozásban, ám jelentős lemaradással a németek mögött.

A figyelemre méltó fordulat az importnál látszik igazán. Magyarország 2024-ben Románia harmadik legfontosabb importforrásává vált, miközben az is beszédes, hogy a globális óriás Kína nem szerepel Románia tíz legnagyobb exportpartnerének listáján.

A külkereskedelmi átrendeződés árnyékában azonban aggasztó makrogazdasági folyamatok zajlanak. A Román Nemzeti Bank és a Risco.ro éves jelentése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya drasztikusan, 34 százalékkal növekedett 2024-ben. Míg 2023-ban a deficit 21,5 milliárd euró volt, addig tavaly ez az összeg elérte a 28,85 milliárd eurót.

A romlás a GDP-arányos mutatókban is megmutatkozik: a hiány a bruttó hazai termék 6,7 százalékáról 8,2 százalékára ugrott egyetlen év alatt. A hiány GDP-hez viszonyított 1,5 százalékpontos növekedésének több mint felét a szolgáltatások mérlegében bekövetkezett többletcsökkenés okozta. Miután 2023-ban sikerült közel 20 százalékkal mérsékelni a deficitet, 2024-ben a folyamat megfordult, és a hiány ismét jelentősen, harmadával duzzadt.

A deficit szerkezetét vizsgálva szembetűnő az Európai Unió dominanciája. A 26,9 milliárd eurós hiány mintegy 93 százaléka az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemből származik, ezen belül is az eurózóna felelős a hiány 63 százalékáért (16,9 milliárd euró).

Ami a konkrét partnereket illeti, a román export 21 százaléka Németországba irányul, amelyet Olaszország (8%), Franciaország (6,4%), majd Magyarország (5,6%) követ. A listán előkelő helyen szerepel még Bulgária (4,7%), Lengyelország (4,2%), valamint Törökország és Hollandia (egyaránt 3,7-3,7%), Csehország (3,4%) és Spanyolország (3,3%).

Ezzel szemben a román import szerkezete más képet mutat. Itt is Németország vezet (18,9%), Olaszország a második (7,7%), míg a dobogó harmadik fokára Magyarország állt fel a teljes behozatal 6,9 százalékával. Őket követi Lengyelország (6,5%), és itt már megjelenik Kína is (6,2%), megelőzve Törökországot, Bulgáriát, Hollandiát, Franciaországot és Ausztriát.

A mérleg romlásának hátterében a külső versenyképesség gyengülése áll. Az áruforgalmi egyenleg hiánya 13,6 százalékkal nőtt, mivel az export enyhén csökkent, miközben az import bővült. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások egyenlege sem tudta kompenzálni a kiesést. Ez esetben a többlet 11,9 százalékkal zsugorodott a tavalyihoz képest, amit elsősorban a szállítási és üzleti szolgáltatások romló teljesítménye magyaráz.

Nemzetgazdasági szinten a deficit növekedése arra vezethető vissza, hogy a lakossági fogyasztás bővülése miatt a megtakarítások aránya gyorsabban csökkent, mint a beruházásoké.

A romániai szállásadók szerint 2025 összességében gyengébb év volt az előzőnél. Érezhetően csökkent a kereslet, miközben a turisták pénztárcája szűkebb lett, ráadásul a foglalási szokások is megváltoztak – derül ki a Travelminit felméréséből.

Eszerint a turisztikai piac működik ugyan, de a szereplők a korábbinál óvatosabban lavíroznak az árak, a fejlesztések és a vendégigények gyors átalakulása között. A szolgáltatók 76,8 százaléka szerényebb évként értékeli 2025-öt, elsősorban a csökkenő turisztikai kereslet és a kisebb utazási költségvetések miatt. A foglalási szokásokat befolyásolták az üdülési kártyák használatával kapcsolatos változások is: sokan a last minute irányába mozdultak, és még inkább a végösszegre, az ár-érték arányra figyelnek.

A szállásadók többsége ennek ellenére nem módosított jelentős mértékben az árakon. Idén a szálláshelyek 68,8 százaléka többnyire a 2024-es szinten tartotta a tarifáit, és mindössze 10,8 százalék emelt.

A vállalkozói óvatosság a 2026-os esztendőre is átcsúszik: 37,8 százalék változatlan árakkal tervez, 31,4 százalék még mérlegel, és csak egynegyedük számol biztosan áremeléssel. Vagyis a piac egyelőre a kivárásra játszik.

A beruházási kedv sem tűnt el, de itt is a megfontoltság a döntő. 2025-ben a szállásadók 65,1 százaléka végzett kisebb fejlesztéseket, és csupán 23,7 százalék vágott bele komolyabb beruházásba.

A 2026-os tervek többnyire a fokozatos modernizálásról, célzott javításokról szólnak, szorosan igazítva a rendelkezésre álló költségvetéshez. A téli ünnepi szezon sem mutat egységes képet: karácsonyra és szilveszterre a szolgáltatók 27,3 százalékának nincs erre az időszakra vonatkozó kínálata. Mintegy 40 százalékuk esetében a foglaltság 50 százalék alatt marad, miközben közel 18 százalék már 70 százalék feletti kihasználtságot jelez. A csomagajánlatok sem általánosak: 69,2 százalék nem készült speciális karácsonyi vagy szilveszteri csomagajánlattal, ahol viszont van, ott jellemzően ünnepi vacsorák, hagyományos menük és családi csomagok szerepelnek.

A Travelminit szerint a vendégek érdeklődése egyre inkább a nyugodt, természetközeli helyszínek felé fordul, és felértékelődnek a kényelmet, pihenést kínáló szolgáltatások, például a SPA-k és a fürdőmedencék.

Összességében az ágazatot a kiegyensúlyozott óvatosság jellemzi. A szállodások fele kifejezetten körültekintően készül 2026-ra, és mindössze 17 százalékuk nyilatkozott optimistán, ami azt jelzi, hogy az iparág bár kész az alkalmazkodásra, robbanásszerű növekedésre egyelőre kevesen számítanak.

Vexler unchained

Egy ideje nem volt cirkusz (scandal) a parlamentben, de Silviu Vexler gondoskodott arról, hogy idén se maradjunk hajcihő nélkül. A képviselőház szerdai ülésén a romániai zsidó közösség képviselője kért szót, mivel épp az általa kezdeményezett, a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosításról szavaztak a döntéshozók.

A feszültség akkor hágott a tetőfokára, amikor Silviu Vexler épp szóra emelkedett, ám a szónoki emelvényen papírlapokat talált, amelyeken Mihai Eminescu, Nicolae Iorga és Vasile Alecsandri arcképe szerepelt.

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnök tisztségét is betöltő képviselő először csak félretolta a fotókat, ám miután az ellenzék egyik tagja visszatette elé a lapokat, Vexler dühében megragadta és darabokra szaggatta azokat.

A teremben azonnal felzúgott a „szélsőséges!” kiáltás, majd ki más, mint George Simion, az AUR elnöke osztotta ki Vexlert:

Vexler később, még a pulpitusról bocsánatot kért a heves reakcióért

A botrányos közjáték hátterében a képviselő nevéhez köthető Vexler-törvény állt, amelyet a képviselőház változatlan formában ismét megszavazott miután Nicușor Dan megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Az államfő szerint jelenlegi formájában a jogszabály „a feszültségek felerősödéséhez” vezethet. Dan azt is kifogásolta, hogy egyes bűncselekmények definíciója nem egyértelmű, több cikkely is félreértelmezhető.

A törvény változatlan formában való elfogadását a jelenlévő 282 képviselő közül 173-an támogatták, 101-en ellenezték, hatan pedig tartózkodtak. A döntés azt jelenti, hogy Nicușor Dannak ki kell hirdetni a jogszabályt.