// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Dăncilă nem is mondta, a korrupció kulturális sajátosság Romániában. Pedig az!

// HIRDETÉS

Sőt, ha nem mondta, akkor gyakorlatilag hazudott. Ám a román kormány állhatatosan cáfol. A dolog annyira abszurd, hogy csak verses drámában tudjuk tolmácsolni.

Bevezetés (elmondja a Narrátor):

A minap történt a messzi Brüsszelben – már ha igaz, amit Frank Engel európai parlamenti képviselő kitálalt a román sajtónak –, hogy Viorica Dăncilă román miniszterelnök ezt találta mondani a szocialista frakció találkozóján: „Romániában nincs korrupció. Csupán arról van szó, hogy – kulturális értelemben – másképp köszönnek meg valamit valakinek.” Az állítólagos kijelentés hatalmas vihart kavart a hazai nyilvános térben, mire előállt a román kormány, és tagadni kezdte az aljas vádakat. A helyzet annyira abszurd, hogy csak drámában tudjuk visszaadni. Így:

Egyetlen felvonás:

A Román Nép a kormány székházában ácsorog félénken a mindig igazat mondó kormánytükör előtt. Kis idő után meghúzza a zsebbe való butykost, kihúzza magát, a tükör elé lép és kérdez:

Román Nép: Kormány, kormány,
           mondd meg nékem,
           mioritikus vidéken
           kultúra a korrupció?
           Szólt imigyen Viorica?

A tükör egy ideig hallgat, aztán távoli mennydörgést hallani, a tükörsima felületen megjelenik a dühös Román Kormány (a mindig igazat mondó) és válaszol:

Román Kormány: Mit nem gondolsz,
               Szegény nép, te!
               Ez álhír! Kitaláció!
               Romántagadó fikció!
               Na, eriggy haza,
               míg szépen mondom!
               S ne olvass kamusajtót,
               rontom-bontom!

A Román Nép eloldalog. Az igazmondó tükör besötétül. Jön a hétvége.

Kivezetés:

Mondjunk egy remek álhírt is, így, a végén? Magukat megnevezni nem kívánó források szerint a román miniszterelnök mondása, miszerint Romániában a korrupció kulturális jellegzetesség, azért nem lehet igaz, mert Frank Engel, a sztorit kitaláló európai parlamenti képviselő egy magyar kollégájától kapta a fülest. Amit pedig a magyarok mondanak, az meghatározás szerint nem lehet igaz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS