De kik is azok az amerikai katonák, akik hamarosan Romániába érkeznek?

Szerdán eldőlt, hogy az Egyesült Államok mintegy háromezer katonát vezényel át, hogy jelezze az ukrán határ mentén mintegy 120 ezer katonát összevonó Oroszországnak: figyelik, mit művel, és megvédik a NATO-szövetségeseket.

Ebből mintegy 2000 katona Németországba és Lengyelországba érkezik, míg ezer Romániába.

De kiket is küldenek Romániába?

Nos, nem egyenesen Amerikából jönnek, mivel már eleve Európában állomásoznak, konkrétan Németországban. A 2. lovasezred tagjairól van szó, amit nem úgy kell érteni, hogy az amcsik szilaj csataménekkel érkeznek az orosz páncélosok ellen, csupán arról van szó, hogy a nemes katonai hagyományok őrzésének jegyében megtartották az eredetileg valóban lovassági ezredként létrehozott egység nevét. (Akármilyen furcsán hangzik is, az Egyesült Államok haderejében légi lovasság is van).

A 2. lovasezred katonái azonban ma már Stryker páncélozott szállító harcjárművekkel közlekednek.

A mintegy 5000 fős ezred állomáshelye a németországi Vilseck melletti Rose Barracks támaszpont, jelszava a francia Toujours Prêt (Mindig készenlétben). Az ezred feladata, hogy Stryker harcjárműveivel a lehető leggyorsabban oda száguldjon, ahol a legjobban melegszik a pite.

A Romániába érkező katonák számára nem lesz ismeretlen az új állomáshely, ahova akár néhány napon belül megérkezhetnek, mert korábban már többször is jártak az országban NATO-hadgyakorlaton.

A legnagyobb ilyen hadgyakorlat a 2017-es Saber Guardian volt, akkor 820 katona 222 járművel érkezett az országba, 2015-ben pedig a Lovassági felvonulásnak elkeresztelt művelet keretében

több mint 400 katona 80 járművel – többségében Strykerekkel – vonult végig az országon

a Konstancai megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontról a Brassó megyei Nagysink mellett fekvő gyakorlótérre.

Az oroszoknak persze nem tetszik az amerikai döntés: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, az amerikai csapatátcsoportosítás is bizonyítja, hogy Moszkva okkal aggódik, az Egyesült Államok ugyanis tovább növeli a feszültséget Európában, Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes pedig romboló hatásúnak nevezte a döntést, amely növeli a katonai feszültséget, és szűkíti a politikai mozgásteret.