Charlie Ottley megint Románia turizmusát reklámozza, és ez sokkal jobb az országnak, mint gondolnánk – hírmix

Mármint Románia turizmusának, természetesen, amely általában a béka hátsó fertálya alatt szokott lenni, mert alig ért hozzá valaki, hogy kicsit promózza. Szóval ráfér. Charlie Ottley brit tévés – aki már egy ideje román állampolgár (az országot és gasztronómiáját népszerűsítő Netflix-sorozatáról bővebben itt írtunk) – újabb TV-spotokkal hozakodott elő. Három, Románia turisztikai promócióját célzó reklámfilmecskéről van szó, amelyet mával kezdődően egy hónapig nézhetnek a BBC World News tévécsatorna nézői. Az egyperces alkotások az ország turisztikai kínálatát sorolják a természettől, a kalandoktól kezdve át a kulturális örökségig és a helyi identitásig, összesen 20 alkalommal kerülnek adásba, és a reklámot a gazdasági minisztérium által szervezett kampány keretében valósítják meg.

Daniel Zamfir gazdasági miniszter szerint a Drakula-legenda sem marad ki a kínálatból: nyilván itt a Halloween-időszak kihasználását tűzték ki célul. Ugyanakkor ennek a nemzetközi ismertsége okán egy másfajta megközelítést kínálnak vele, vagyis Erdély természeti és kulturális látnivalóit fogják belecsomagolni azért, hogy a turisták más évszakokban és időszakokban is visszatérjenek ide a látnivalókért.

A három film: Wild Romania (Vad Románia) – tájak, természet, ökoturizmus, kalandok, Sounds Like Romania (Románia hangjai/Úgy hangzik, mint Románia) – zene és természetes, mindennapi hangok, valamint So much more than Dracula! (Sokkal több, mint Drakula!) az előbb említett módon.

Charlie Ottley kezdeményezésének köszönhetően az utolsó reklámfilm két további napon, október 30-án és 31-én – beleértve a halloweeni napot is – került adásba, még a kampány hivatalos indulása előtt.

A brit televíziós műsorvezető végleg Romániába költözött, Brassó megyében él. Ottley nyáron bejelentette, hogy a Șirnea-i (itt él) látogatóközpontot angol pubbá fogja átalakítani. A kisfilmek a Hotnews portálon megnézhetők.

Köztudott, hogy az utasoknak jó vigyázni, ha beülnek egy taxiba (főleg éjszaka), netán egy ride-sharing alkalmazásban dolgozó autójába (Uber, Bolt stb.)… időnként azonban megfordul a kocka, és maguknak a sofőröknek sem árt elővigyázatosnak lenni. Főleg ha egy olyan incidensbe torkollik az épp aktuális útjuk, ami az éjszaka történt Bukarestben: egy férfi és egy nő kocsit hívott, beültek, majd a férfi meggondolta magát és az útvonal megváltoztatását kérte. Egy zálogháznál megálltak, de mivel az útvonal módosult, a sofőr kérte a neki járó fizetséget.

Erre a férfi megdühödött, nem akart fizetni, aztán egy késsel támadt a sofőrre...annak szerencsére sikerült elmenekülnie, majd az 112-es segélyhívóval rögtön értesítette a rendőrséget.

A rendőrség szerint a főváros 5. szektorában történt bűncselekmény elkövetője két hónapja szabadult a börtönből, tehát nem ez az első eset, hogy problémája akad a rendfenntartással – azelőtt lopásért kapták el.

Az elmúlt fél évben a rettenetes szárazság megtizedelte a folyóinkat, és amióta a cernavodai atomerőművet leállították, mert a Duna vízhozama nem volt elég annak lehűtéséhez, egyre fontosabbá válik a vizeink állapotának figyelemmel követése.

A hidrológusok most bizakodóan tekintenek a jövőbe, ugyanis a Duna vízhozama az országba való belépéskor (Báziás-szakasz) a jövő héten 1 800 m³/s-ra fog emelkedni, de továbbra is a novemberi többéves átlagérték, azaz a 4 700 m³/s alatt marad. A Vaskaputől lefelé a vízhozamok növekedni fognak, kivéve az előrejelzési időszak első napját, amikor a Cernavodă–Tulcea szakaszon viszonylag állandó szinten maradnak. A negyedéves előrejelzésben a hidrológusok novemberre 2 000 m³/s maximális és 1 400 m³/s minimális vízhozamot jósoltak.

Ami a belföldi folyókat illeti, az előrejelzési időszak első három napjában a napi átlagos vízhozamok emelkedni fognak a várható csapadékok és azok terjedése következtében az ország déli felének folyóin, míg a többi folyón viszonylag állandóak maradnak.

A lejtőkön jelentős lefolyások, heves esőzések, patakok, gyors áradások alakulhatnak ki, amelyek helyi árvizeket okozhatnak, valamint a vízszint és a vízhozam emelkedését eredményezhetik, ami az ország déli részén található folyók felső és középső vízgyűjtő területein az árvízszintek túllépéséhez vezethet. Az időszak többi részében a napi átlagos vízhozamok emelkedni fognak, mivel a csapadék hatása elterjed az ország déli felének nagy folyóinak középső és alsó szakaszain, de az ország többi folyóján viszonylag állandó szinten maradnak.

Az hidrológusok szerint 2026 novemberében a hidrológiai helyzet a többéves havi átlagok 30–50%-a közötti értékeken fog mozogni, magasabb (50–80%) értékekkel a Visó, a Nagy-Szamos, a Prahova, a Suceava, a Moldova, a Beszterce, a Tatros és az Olt felső és középső medencéjében, a Buzău és a Prut felső medencéiben, valamint a Szeret folyó mentén magasabb (50–80%) értékeket ér el, míg a Kraszna, a Berettyó, a Râmnicu Sărat és a Bârlad vízgyűjtő medencék folyóin alacsonyabb (30% alatti) értékeket fog elérni.