// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Célkeresztben a magyar filmművészet

// HIRDETÉS

Budapesten találkoznak a Kárpát-medencei magyar filmművészek. Vetítenek, beszélgetnek, s szó lesz a támogatásokról is.

Első alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei magyar filmművészek találkozóját, amelyre Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból 17 alkotó érkezik.

A program keretében vetítéseket is rendeznek kedden és szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban a határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotásokból.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett tanácskozás összegzi a határon túli régiókban korábban lezajlott találkozók eredményeit, legfontosabb célja pedig, hogy a Kárpát-medencében élő magyar filmalkotók közösen fogalmazzák meg a határon túli magyar filmalkotók munkáját biztosító támogatási rendszerre vonatkozó javaslataikat – közölte az MTI-vel a Magyar Művészeti Akadémia.

A program keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg a határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotások vetítését, alkalmat kínálva a tanácskozás résztvevői mellett a magyarországi filmbarátok és szakmabeliek számára, hogy e filmmustra segítségével megismerhessék a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Szlovéniában, zömében az elmúlt két esztendőben készült filmalkotásokat. 

Mint a szervezők emlékeztetnek, a határon túli alkotók és műhelyek speciális közegben, a magyarországi műhelyekétől sok szempontból eltérő helyzetben működnek, de a magyarországi filmszakma történései kihatnak a határon túli filmesekre és televíziósokra is.

A támogatási források szűkülése miatt a filmgyártás a környező országokban is nehéz helyzetben van, a művészi filmalkotás felé nyitó, új utakat kereső, kísérletező műfajokban alkotó filmesek lehetőségei sokkal szerényebbek, mint a televíziós műhelyekben dolgozóké, egy-egy nagyjátékfilm elkészítése pedig gyakran elérhetetlen álomnak tűnik.

Ennek ellenére a filmmustra keretében a közönség a legváltozatosabb műfajokban (természetfilm, dokumentumfilm, animáció, animációs dokumentumfilm, portré, kisjátékfilm, etűd, pszichológiai thriller) 25 művet, összesen 821 percnyi filmalkotást láthat. Az alkotások többsége 2012 óta készült, közülük több itt látható először.
A találkozó részletes programja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján érhető el.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS