// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Bukarest az észak-erdélyi deportálásokra emlékezik

// HIRDETÉS

Az 1940 és 1944 között nem román fennhatóság alatt levő Észak-Erdélyből deportált zsidók elhurcolásának évfordulója alkalmából rendez megemlékezéseket a román kormány. A „horthystázás” sem maradhat ki.

A bukaresti parlamentben szervezett nemzetközi konferenciával és 12 vasútállomásra kihelyezett emléktábla leleplezésével emlékeznek meg Romániában arról a 132 ezer zsidóról, akiket a „horthysta” hatóságok deportáltak 1944 májusában Észak-Erdélyből a náci haláltáborokba - közölte szerdán a román külügyminisztérium.  Azon észak-erdélyi és partiumi városok vasútállomásain helyeznek el emléktáblát, ahonnan 1944-ben vasúton Auschwitzba deportálták az 1940-ben Magyarországhoz visszatért területeken élő zsidókat.
A külügyminisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet által kezdeményezett megemlékezéseknek. A tárca rámutatott: fontos a történelmi múlttal való szembenézés, hogy sose ismétlődhessen meg a holokauszthoz hasonló tragédia.

„Észak-Erdélynek a horthysta Magyarországhoz való csatolását követően mintegy 132 ezer észak-erdélyi zsidót deportáltak az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba: 90 százalékukat kiirtották. Az észak-erdélyi zsidókat a szatmárnémeti, kolozsvári, nagyváradi, dési, máramarosszigeti, felsővisói, szászrégeni, marosvásárhelyi, nagybányai, besztercei, szilágysomlyói és gyergyói vasútállomáson zsúfolták be az Auschwitzba induló vonatokba" - olvasható a román külügyi kommünikében.
A közleményből kiderül: az Elie Wiesel Intézet és a közlekedési minisztérium emléktáblákat helyez el a 12 vasútállomás homlokzatán az onnan deportált zsidók emlékére.
Bánffyhunyadon - ahol ma már állítólag egyetlen zsidó sem él - szerdán az Anima Templi alapítvány rendezett megemlékezést a kolozsvári gettóba deportált 1200 zsidóról - közölte az Agerpres hírügynökség. Sepsiszentgyörgyön szombaton emlékparkot avatnak a Háromszékről deportált 750 zsidó emlékére.
A román állam a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.
A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta Romániát. Egyes források szerint 1965-ig több mint százezer romániai zsidó költözött Izraelbe, Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor pedig további negyvenezer romániai zsidót „adott el", vagyis több mint százmillió dollárért cserébe engedélyezte kivándorlásukat.
A 2011-es népszámláláson 3500 lakos vallotta magát izraelita vallásúnak, illetve 3200 lakos zsidó nemzetiségűnek Romániában.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS