// 2024. november 26., kedd // Virág
Bukarest

Bukarest az észak-erdélyi deportálásokra emlékezik

// HIRDETÉS

Az 1940 és 1944 között nem román fennhatóság alatt levő Észak-Erdélyből deportált zsidók elhurcolásának évfordulója alkalmából rendez megemlékezéseket a román kormány. A „horthystázás” sem maradhat ki.

A bukaresti parlamentben szervezett nemzetközi konferenciával és 12 vasútállomásra kihelyezett emléktábla leleplezésével emlékeznek meg Romániában arról a 132 ezer zsidóról, akiket a „horthysta” hatóságok deportáltak 1944 májusában Észak-Erdélyből a náci haláltáborokba - közölte szerdán a román külügyminisztérium.  Azon észak-erdélyi és partiumi városok vasútállomásain helyeznek el emléktáblát, ahonnan 1944-ben vasúton Auschwitzba deportálták az 1940-ben Magyarországhoz visszatért területeken élő zsidókat.
A külügyminisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet által kezdeményezett megemlékezéseknek. A tárca rámutatott: fontos a történelmi múlttal való szembenézés, hogy sose ismétlődhessen meg a holokauszthoz hasonló tragédia.

„Észak-Erdélynek a horthysta Magyarországhoz való csatolását követően mintegy 132 ezer észak-erdélyi zsidót deportáltak az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba: 90 százalékukat kiirtották. Az észak-erdélyi zsidókat a szatmárnémeti, kolozsvári, nagyváradi, dési, máramarosszigeti, felsővisói, szászrégeni, marosvásárhelyi, nagybányai, besztercei, szilágysomlyói és gyergyói vasútállomáson zsúfolták be az Auschwitzba induló vonatokba" - olvasható a román külügyi kommünikében.
A közleményből kiderül: az Elie Wiesel Intézet és a közlekedési minisztérium emléktáblákat helyez el a 12 vasútállomás homlokzatán az onnan deportált zsidók emlékére.
Bánffyhunyadon - ahol ma már állítólag egyetlen zsidó sem él - szerdán az Anima Templi alapítvány rendezett megemlékezést a kolozsvári gettóba deportált 1200 zsidóról - közölte az Agerpres hírügynökség. Sepsiszentgyörgyön szombaton emlékparkot avatnak a Háromszékről deportált 750 zsidó emlékére.
A román állam a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.
A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta Romániát. Egyes források szerint 1965-ig több mint százezer romániai zsidó költözött Izraelbe, Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor pedig további negyvenezer romániai zsidót „adott el", vagyis több mint százmillió dollárért cserébe engedélyezte kivándorlásukat.
A 2011-es népszámláláson 3500 lakos vallotta magát izraelita vallásúnak, illetve 3200 lakos zsidó nemzetiségűnek Romániában.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS