Bolojan beszólt a házi lekvár áfájáról ábrándozó ANAF-vezérnek – szombati hírmix

A miniszterelnök ellenőrző testülete (CCPM) befejezte az ellenőrzést a Salrom Országos Sótársaságnál (SNS SA) és az Országos Vízügyi Igazgatóságnál (ANAR), amit az után indítottak, hogy idén májusban a parajdi sóbánya földalatti termeit elöntötte a bánya felett elfolyó, megduzzadt Korond-patakból bezúduló víz.

A jelentést közzétették a kormány honlapján.

A hivatalos ellenőrzés nyomán arra a köveztetésre jutottak, hogy a Salrom alábecsülte a bánya víz alá kerülésének kockázatát, ezt a lehetőséget pedig nem minősítette veszélynek.

Ennek következményeként pedig a sótársaságnak nem volt semmiféle stratégiája a földalatti sókészlet, a tárnák és a műszaki berendezés védelmére. A sókitermelés során nem figyeltek az árvízvédelemre, csak rövid távú karbantartási beavatkozások történtek, de tartós, beruházásokat feltételező munkálatokat nem végeztek a parajdi bányában, pedig a bányatársaságnak volt kerete beruházásokra.

Ezenkívül az éves kitermelési programok jóváhagyása puszta formalitás volt, a programokban szereplő műszaki lépések nem egységes műszaki normákra alapultak. A műszaki referencianormák hiánya pedig lehetetlenné tette a felelősségre vonást.

A jelentésből az is kiderül, hogy a bányatársaság 2006-os és 2014-es frissített tevékenységi tervében is szerepel, hogy a régi bánya térségében meg kell oldani a vízbeszivárgás kérdését, ennek ellenére semmi nem történt az ügyben.

A parajdi bánya környékén 2012 és 2016 között végeztek hidrotechnikai beavatkozásokat, de a Salrom szabálytalanságokat követett el a munkálatok átvételekor, a társaság pedig nem vett figyelembe műszaki szakértői véleményeket és ajánlásokat.

Felrobbantotta a közvéleményt és az online felületeket Adrian Nica, az adóhatóság (ANAF) elnökének szerdai kijelentése, miszerint Romániában a begyűjtetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik az otthon főzött lekvárt is. Vagyis hogy a nagymama által főzött lekvár beszedetlen áfáját beleszámítják a hiányba.

Az adóhatóság vezetőjének kijelentése nyomán a közösségi médiát elöntötték az ironikus bejegyzések és mémek, több politikus is kifigurázta az ANAF-főnök álláspontját.

Pénteken a miniszterelnök is megszólalt az ügyben, szerinte az adóhatóságnak nem ezzel kellene foglalkoznia. Ilie Bolojannak a közszolgálati rádió műsorában felvetették, hogy az ANAF vezetője a házi lekvár, a zakuszka és a savanyúság nem létező áfájáról beszél ahelyett, hogy az igenis létező, de nem beszedett áfával foglalkozna.

– mondta Bolojan.

Azt is megkérdezték a kormányfőtől, hogy nem lett-e volna jobb, ha az áfa begyűjtésén javítanak a 2 százalékpontos emelés helyett, tekintette arra, hogy az EU-ban Romániában a legmagasabb az áfabeszedési különbözet (vagyis a beszedendő és a ténylegesen begyűjtött áfaösszeg különbözete).

Erre válaszolva Ilie Bolojan azt válaszolta: az áfabegyűjtés hatásfokán nem lehet egyik napról a másikra javítani.

Uniós szinten Romániában az egyik legalacsonyabb az adózási szint. Az állami beruházásokat, a jó minőségű közszolgáltatásokat valamiből finanszírozni kell, ez a pénz pedig csak adókból és illetékekből származhat, ezért az adózást is európai szintre kell emelni – magyarázta a miniszterelnök.

Ami az áfabegyűjtést illeti, a kormány a két megszorító csomaggal bezárt egy sor, adócsalást könnyítő jogszabályi kiskaput és nyomást gyakorolt az adóhatóságra, hogy teljesítse kötelességét, vagyis gyűjtse be az adót.

Vasile Dîncu szociológus, PSD-s európai parlamenti képviselő szerint a szociáldemokrata alakulat elveszítette szavazói bázisának 10-15 százalékát, ezek az emberek pedig az AUR felé irányultak.

A politikus azt próbálta megmagyarázni a Prima TV egyik műsorában, hogyan csökkent a PSD támogatottsága a 2016-os 45 százalékról kevesebb mint 20 százalékra.

Dîncu szerint a PSD legutóbbi választáson tapasztalt csökkenése annak tulajdonítható, hogy szavazóinak egy része nem voksolt, de annak is, hogy számuk „természetes úton” csökkent, vagyis sok idős ember, nyugdíjas, aki hagyományosan a szociáldemokratákra szavazott, időközben elhunyt.

A legutóbbi választáson az AUR-ra szavazó hagyományos szociáldemokrata szavazói bázis, az a 10-15 százalék pedig a PSD-vel szembeni elégedetlenség és kiábrándulás miatt tett így – vélekedett.

Másrészt – folytatta Vasile Dîncu a magyarázatot –, az utóbbi években megváltozott a szavazói profil, nem csak Romániában, hanem máshol is. Amit régebb gondoltak a hűséges szavazókról a politikai szociológiában, az ma már nem érvényes, mivel sem a baloldal, sem a jobboldal nem az, ami régebb volt.

A választók ma már személyre szabott ajánlatokat keresnek, amelyek abban a pillanatban érvényesek, többé nem létezik politikai tradíció. Korábban a Nyugaton is úgy gondolták, hogy a politikai irányultság apáról fiúra szállt, például katolikus családok hagyományosan a jobboldalra vagy a jobbközépre szavaztak, de ma már ez sem így van.

– fogalmazott Vasile Dîncu.

A politikus arról is beszélt, hogy a PSD azért törölte nemrég a „progresszív” kifejezést az alapszabályából, mivel az utóbbi húsz évben ennek a jelzőnek teljesen megváltoztatták a jelentését. Húsz éve a „progresszív” szociális haladást, kohéziót, szolidaritást jelentett, hogy nem hagysz senkit lemaradni, hogy megvéded a gyengéket. De az AUR-nak erőteljes kampánnyal sikerült diabolizálnia ezt a szót, és például az LGBT és a woke-ideológia szinonimájává alakította.