Biharban is magyar a tanácselnök

Bihar megyében is újra magyar a megyei tanács elnöke, miután az RMDSZ jelöltjét, Pásztor Sándort választotta elnökévé keddi alakuló ülésén a közgyűlés.

A korábban vízügyi államtitkári tisztséget betöltő politikus a magyar érdekképviselet ötödik tisztségviselője, akit megyei önkormányzati elnökké választottak. A két magyar többségű megyén - Hargitán és Kovásznán - kívül a román pártokkal kötött egyezségek alapján az RMDSZ Szatmár, Maros és Bihar megyében szerezte meg a megyei önkormányzati elnöki tisztséget.

A testületben relatív többséggel rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi bojkottja miatt a Bihar megyei tanács csak a harmadik összehívásra tudta megtartani alakuló ülését. Pásztor Sándort a Szociáldemokrata Párt (PSD) és szabadelvű szövetségese, az ALDE támogatásával választották meg. Ha a PNL tanácsosai a harmadik összehívásnál sem jelentek volna meg, elveszítették volna mandátumukat. A keddi ülést ezért már nem bojkottálták, ám a szavazáson tiltakozásképpen nem vettek részt.

A 35 tagú Bihar megyei tanácsban a PNL 17, a PSD 9, az RMDSZ 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 mandátummal rendelkezik. A PNL, amelynek egyetlen szavazat hiányzott ahhoz, hogy maga állítson elnököt, a választói akarat megcsúfolásának minősítette, hogy a kisebb támogatottságú pártok összefogtak ellene.

Kelemen Hunor szövetségi elnök korábbi nyilatkozata szerint azonban a PNL „nem sok választási lehetőséget hagyott" az RMDSZ-nek.

„A liberálisok 70 százalékos többséggel nyertek Nagyváradon, ott nincs igazán szükségük ránk, csak dekoratív szerepünk lehetne. Ilie Bolojan polgármester mellett nagyon nehéz lenne dolgozni úgy, hogy nincs szüksége ránk. Biztos vagyok benne: csak azért ajánlották fel az alpolgármesterséget, hogy megszerezzék a megyei tanácselnöki posztot, de a kollégáim inkább abban voltak érdekeltek, hogy megszerezzék a megye vezetését, mert egy megyei tanácselnök már egyenrangú félként tárgyalhat a város polgármesterével" - magyarázta a Bihar megyei RMDSZ döntését Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek.

A június 5-i önkormányzati választások után az RMDSZ nem kötelezte el magát országos szinten a román jobb- vagy baloldal mellett: a Szövetségi Állandó Tanács a területi szervezetekre bízta a koalíciós egyezmények megkötését a helyi igények és lehetőségek függvényében. Az RMDSZ nyolc megyei tanácsban lett része a helyi többségnek.

A települési önkormányzatokban kötött megállapodások nyomán első ízben választottak magyar alpolgármestert Temesváron Farkas Imre személyében, megerősítették alpolgármesteri tisztségében Bognár Leventét Aradon, és magyar alpolgármestert választottak a Maros megyei Szászrégenben, Márk Endre, illetve Marosludason Kis István személyében.