// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz
megrázó

„Hogy az istenbe kerültünk ide?” – kérdezte az energiaügyi miniszter…

•  Fotó: Kozán István

Fotó: Kozán István

Fotó: Kozán István

// HIRDETÉS

Keddi híreink: jókora büntetések várnak azokra, akik az állami alkalmazottakat merik sértegetni. Továbbá: több tucat köztisztviselő jutott be az adóhatósághoz és a pénzügyminisztériumhoz fantomegyetemeken folytatott tanulmányok révén, és egy férfi illegális víz- és csatornarendszert működtetett 4 éven keresztül, amiért fizettek is neki.

 

Jókora büntetések várnak azokra, akik az állami alkalmazottakat merik sértegetni

A kormány támogatja azt a projektet, amely szankcionálja a köztisztviselőkkel, rendőrökkel, csendőrökkel és tanárokkal szembeni agresszív vagy sértő viselkedést.

// HIRDETÉS

Az állami alkalmazottakkal szemben tiszteletlenül viselkedők akár 20 000 lej bírságot is kaphatnak. Az állampolgárok állami intézményekbe tett látogatásainak, illetve a bírákkal, rendőrökkel, csendőrökkel és tanárokkal való interakcióiknak a lehető legtisztességesebb körülmények között kell történniük, a köztisztviselők megsértése nélkül.

A projekt szerint a köztisztviselőkkel szembeni agresszív viselkedést is büntetnék – a bírság 5000 és 20 000 lej között lesz. Az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a köztisztviselők beosztását vagy utasításaikat is. Ha ezt elmulasztják, a polgárokat kitessékelhetik az intézményekből. A projektet azután javasolták, miután több állami alkalmazottat fizikailag és verbálisan bántalmaztak.

Több tucat köztisztviselő jutott be az adóhatósághoz és a pénzügyminisztériumhoz fantomegyetemeken folytatott tanulmányok révén

A HotNews idézi a Public Record által feltárt esetet: 50 köztisztviselőt vettek fel vagy léptettek elő az adóhatóságnál (ANAF) és a pénzügyminisztériumban, két fantomegyetemen folytatott tanulmányaik alapján. Sokan közülük ma is az adórendszerben dolgoznak, bár tanulmányaik egy részét a bírák érvénytelenítették.

A hivatkozott forrás szerint a diplomákat két magánegyetemen szerezték meg: a bukaresti Europa-Ecor US Egyetemen és az alexandriai Alexandru Ghica Egyetemen. Mindkettőt Silviu Mina Dobronăuțeanu által létrehozott alapítványok támogatták. Ezek az intézmények ideiglenesen működtek, engedélyeiket visszavonták, és számos diplomát később a bíróságok hatályon kívül helyeztek.

Még 2009-ben a bukaresti 4. kerületi bírósághoz tartozó ügyészség ügyészei felfedezték, hogy Dobronăuțeanu másokkal együtt több ezer dokumentumot hamisított 2039 „diák” számára. A mechanizmus egyszerű volt: jelölteket toboroztak, majd érettségi bizonyítványokat és ezek hivatalos mellékleteit gyártottak számukra. Ezekkel a dokumentumokkal a diákok más akkreditált egyetemeken szerezték meg alapdiplomájukat, ami után állami intézmények több száz alkalmazottja profitált a mechanizmusból.

A hivatkozott forrás szerint tapasztalattal nem rendelkező emberek tanultak a két fantomegyetemen, akkreditált oktatási intézményekben tették le alapvizsgáikat, majd felvették vagy előléptették őket pozíciókba. Egyes esetekben az iratokat a takarítónő írta alá, más esetekben az aláírások teljesen hiányoztak a dokumentumokról.

Sok, érvénytelenített diplomával rendelkező ellenőr és tanácsadó továbbra is ellátta feladatait az ANAF-nál vagy a megyei közpénzügyi ügynökségeknél.

„Hogy az istenbe kerültünk ide?” – kérdezte az energiaügyi miniszter…

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter joggal teszi fel a kérdést, mivel a romániaiak fizetik az egyik legnagyobb árat az elektromos energiáért a világon, és Európán belül egészen biztosan.

Ahhoz, hogy az árakat valamilyen módon csökkenteni lehessen, a miniszter elmagyarázta, hogy a szolgálatban eltöltött három hónapja után elkezdte az energiarendszer teljes átvilágítását.

Ivan a termelési kapacitások drasztikus csökkenésében jelölte meg a fő okot.

„Az elmúlt tíz évben körülbelül 7000 MW-ot vontunk ki a használatból gáz- és széntüzelésű erőműveken, és csak 1200 MW-ot helyeztünk üzembe”

– mondta az energiaügyi miniszter az Antena 1-nek adott interjújában, amelyet a spotmedia.ro hivatkozott. Szerinte Románia elszalasztotta a lehetőséget, hogy több milliárd eurót fordítson új termelési beruházásokra, és sok projekt csak papíron maradt.

„Románia nem rendelkezett a tárolókapacitásokba való befektetéshez szükséges ihlettel meg intelligenciával, és hatalmas vággyal csak napelemeket finanszírozott”

– tette hozzá.

Az elmúlt öt évben 40 finanszírozási sor volt az energetikai szektorban, amelyeket hat különböző minisztérium kezelt, de ez koordináció nélkül se füle, se farka a miniszter szerint. Hozzátette, hogy benyújtott egy memorandumot, amelynek célja, hogy az energiaügyi minisztérium váljon a területi beruházások koordinálásának központi hatóságává.

Románia 2,6 milliárd eurót kapott az Olténiai Energiakomplexum széntüzelésű erőműveinek lecserélésére, de a mai napig ezt a pénzt nem használták fel. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszerben erkölcstelen, de még nem tiltott piaci szabályok érvényesülnek, amelyek hozzájárulnak a magas árak fenntartásához. Emiatt a kérdést még a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsban (CSAT) is felvetették és az államelnök elé tárták, hogy a következőkben egyértelmű döntés szülessen, amely felhatalmazza az Energiaügyi Minisztériumot a jogszabályok átdolgozására és ezeknek az aberrációknak a megállítására.

Illegálisan épített víz- és csatornarendszert, négy évig fizettek is érte havonta

Egy krajovai férfi kezébe vette az irányítást: fogta magát, és kiépített külön egy víz- és csatornarendszert. A vízellátó rendszer úgy működött, hogy az illető fúrt egy kutat, és illegálisan több tucat családot kötött rá az általa épített rögtönzött hálózatra. Emellett saját csatornarendszert is létrehozott, amelyben a szennyvizet egy hatalmas gödörben gyűjtötték össze.

A rögtönzésre a Jiu Craiova Vízügyi Igazgatóság kiérkezésekor derült fény – információik szerint a férfi engedély nélkül ásta meg a kutat és telepített rá aztán vízellátó rendszert, hogy vizet adjon a környék lakóházainak és házainak. Több tucat lakos illegálisan csatlakozott ehhez a rendszerhez.

A rendszerhez csatlakozók ráadásul havonta olyan összegeket fizettek ennek a férfinak, amelyeket ő maga szabott meg. Amikor ellenőrzést során a vízügy úgy döntött, hogy büntetőeljárást indítanak a férfi ellen, és tettéért akár 3 év börtönbüntetés is fenyegeti.

 

 

 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek
Székelyhon

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek

Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS