Békemeneteket szerveztek Erdélyben (VIDEÓval)
Tetőtől talpig lilában, amely többek közt a spiritualitás színe. Olyan ötvenen. Az élen Románia volt miniszterelnök asszonya, Viorica Dăncilă járt és dalolt.
Románia volt miniszterelnök asszonya, aki újabban a NOI (Nemzet, Emberek, Együtt) párt elnöknője, nem tudni, mi okból – talán a lilához van köze, amely egyben a kreativitás színe is – kitalálta, hogy a párt lelkes tagjainak és híveinek élén békemeneteket szervez Erdély nagyvárosaiban. Az inkább békesétáknak nevezhető menetekre eddig Kolozsváron, Szebenben és Brassóban került sor. (Persze, a rosszmájúak azt is mondhatnák, azért járkálnak a kánikulában olvadozó utcákon lilában, hogy valamilyen módon felhívják a figyelmet a fűből alig kilátszó ibolyaszín pártra.)
A dolog úgy néz ki, hogy a lila emberek szépen felsorakoznak a séta menet nulla pontján, majd egy intésre elindulnak és énekelnek.
https://www.facebook.com/NatiuneOameniImpreuna/videos/1775101192821226
A videó a brassói békesétán készült.
Mit énekelnek? A közismert Hevenu shalom aleichem (Az Úrtól béke tereád) című héber dalt, román szöveggel. Amely román szöveget nem kisebb személyiség írt, mint Ceaușescu elvtárs udvari dalnoka, Adrian Păunescu elvtárs (érzékletes videó az aranykorból
" target="_blank" rel="noopener">itt). Na, és így sétálgatnak a város utcáin. Persze, táblákat is visznek magukkal: A béke biztosítja az emberiség jövőjét, Miatyánk, aki a mennyekben vagy..., A világ gyermekei békét akarnak, Egyesült Európát, szegregáció nélkül és más hasonlókat.
Ha valaki végignézi a forró utcán lila dalra kelő békemenet, és történetesen vezető orosz katonai stratéga, belehasít a nagy érzés: le kell tenni a fegyvert. De most mindjárt.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
