Békemeneteket szerveztek Erdélyben (VIDEÓval)
Tetőtől talpig lilában, amely többek közt a spiritualitás színe. Olyan ötvenen. Az élen Románia volt miniszterelnök asszonya, Viorica Dăncilă járt és dalolt.
Románia volt miniszterelnök asszonya, aki újabban a NOI (Nemzet, Emberek, Együtt) párt elnöknője, nem tudni, mi okból – talán a lilához van köze, amely egyben a kreativitás színe is – kitalálta, hogy a párt lelkes tagjainak és híveinek élén békemeneteket szervez Erdély nagyvárosaiban. Az inkább békesétáknak nevezhető menetekre eddig Kolozsváron, Szebenben és Brassóban került sor. (Persze, a rosszmájúak azt is mondhatnák, azért járkálnak a kánikulában olvadozó utcákon lilában, hogy valamilyen módon felhívják a figyelmet a fűből alig kilátszó ibolyaszín pártra.)
A dolog úgy néz ki, hogy a lila emberek szépen felsorakoznak a séta menet nulla pontján, majd egy intésre elindulnak és énekelnek.
https://www.facebook.com/NatiuneOameniImpreuna/videos/1775101192821226
A videó a brassói békesétán készült.
Mit énekelnek? A közismert Hevenu shalom aleichem (Az Úrtól béke tereád) című héber dalt, román szöveggel. Amely román szöveget nem kisebb személyiség írt, mint Ceaușescu elvtárs udvari dalnoka, Adrian Păunescu elvtárs (érzékletes videó az aranykorból
" target="_blank" rel="noopener">itt). Na, és így sétálgatnak a város utcáin. Persze, táblákat is visznek magukkal: A béke biztosítja az emberiség jövőjét, Miatyánk, aki a mennyekben vagy..., A világ gyermekei békét akarnak, Egyesült Európát, szegregáció nélkül és más hasonlókat.
Ha valaki végignézi a forró utcán lila dalra kelő békemenet, és történetesen vezető orosz katonai stratéga, belehasít a nagy érzés: le kell tenni a fegyvert. De most mindjárt.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
