Az oktatási miniszter szerint nem realisták a pedagógusok követelései – hírek hétfőn

Országszerte elmaradtak hétfőn a szokásos tanévnyitó rendezvények, helyettük a pedagógusok utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a kormány tanügyet érintő megszorító intézkedései ellen. Bukarestben több ezren vonultak fel és tüntettek a kormány székháza és az államelnöki hivatal előtt, követelve a miniszterelnök, a kormány és a tanügyminiszter lemondását.

A tanügyi szakszervezetek szerint húszezren vettek részt a bukaresti tüntetésen, a csendőrség hatezresre becsülte a tömeget. A Cotroceni-palota elé vonuló tiltakozók küldöttségét kora délután fogadta Nicușor Dan államfő, hogy a követeléseiktől tárgyaljanak.

A találkozó után Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke azt mondta: semmire nem jutottak az államfővel, ezért a következőkben általános sztrájkot hirdethetnek.

Az országos tiltakozást szervező szakszervezetek követelik, hogy a Bolojan-kormány vizsgálja felül az oktatásügyet érintő megszorításokat és módosításokat, amelyek szerintük teljesen felforgatják a tanügyet és fölösleges terheket rónak a tanárokra.

Daniel David oktatásügyi miniszter hétfőn azt mondta a Digi24 hírtelevízióban: egyáltalán nem realista elvárás a pedagógusok részéről, hogy ebben az időszakban módosulni fognak a megszorításokat tartalmazó törvények, de a miniszterelnök és a kormány sem fog lemondani.

Mégpedig azért, mert Romániának két nagy akadályt kell megugrania a közeljövőben: az egyik a Moody’s hitelminősítő döntése, amely még ebben a hónapban várható és amely az ország gazdasági-pénzügyi megítélését nemzetközi szinten befolyásolja, a másik pedig az Európai Bizottság októberben várható országminősítése. Ahhoz pedig, hogy Romániának kedvező minősítések szülessenek, az országnak stabilitásra van szüksége – magyarázta a miniszter.

– mondta Daniel David.

A tanügyi szakszervezetek korábban bejelentették, hogy a tanév első napján szervezett tiltakozások csak a kezdetet jelentik, és hajlandók egész tüntetéssorozatot rendezni a továbbiakban.

Súlyos állapotban szállítottak a brassói megyei sürgősségi kórházba egy férfit, miután egy összeszólalkozás nyomán egy másik férfi láncfűrésszel támadt rá Zernyesten.

A 36 éves áldozat a karjain sérült meg súlyosan, mivel védeni próbálta a fejét, a nyakát és a testét.

A konfliktus egy rokonok közötti viszálykodás nyomán alakult ki. Előbb egy 15 éves lány kezdte bottal ütni az áldozatot, ezután egy férfi láncfűrésszel támadt rá. Az áldozat sérülései súlyosak, amikor a helyszínre hívott mentők megérkeztek, öntudatlan állapotban volt.

A támadót erőszakos emberként ismerik a helyiek. Az előzetes vizsgálati adatok szerint a férfi egy régebbi nézeteltérését kívánta rendezni áldozatával, bosszúból támadt rá.

Az INSCOP közvélemény-kutató friss felmérése szerint Románia lakosságának 52,4 százaléka úgy gondolja, hogy Románia uniós tagsága nem korlátozza túlságosan az ország függetlenségét. Ezzel ellentétes véleményen van a megkérdezettek 38,1 százaléka, míg a válaszadók 9,5 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ezek az adatok egy átfogó szociológiai kutatás részei, aminek teljes eredményeit kedden ismertetik majd. Az előzetes adatokat Remus Ștefureac, az INSCOP Research vezetője osztotta meg a közösségi médiában. A kedden bemutatásra kerülő felmérés részletesen elemez két, az ország jövője szempontjából igen lényeges kérdést: Románia külpolitikai irányait és a közszolgáltatások digitalizációját.

Azok körében, akik szerint az EU-tagság csökkenti Románia függetlenségét, többségben vannak a PSD és az AUR szavazói, a 45-59 évesek és az állami alkalmazottak.

Ezzel szemben a másik tábor főleg a PNL és az USR szimpatizánsaiból, diplomásokból, Bukarestben élőkből és alacsony keresetűekből áll.

Remus Ștefureac értékelése szerint a felmérés megerősíti, hogy Románia lakosságának legnagyobb része nyugati irányultságú. Viszont a romániai nyilvánosság ideológiai színezetei, az EU-val szemben ellenséges szubverzív irányokat is beleértve, befolyásolják az ország társadalmának Európával kapcsolatos nézeteit.

A közvélemény-kutatást a Polithink elemzőcsoport megbízásából készítette az INSCOP augusztus 4. 10. között, telefonon lebonyolított kérdőíves interjúk formájában, 1107 fős, országosan reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 2,95 százalékos.