Az emberek elsöprő többsége visszasírja a 30 évvel ezelőtti állapotokat

Igencsak sommás ítéletet mondott a romániai lakosság az ország gazdasági, egészségügyi és politikai helyzetéről: az elsöprő többség szerint minden sokkal rosszabb, mint három évtizede, és a kilátások is pocsékak. Az Inscop közvélemény-kutató felmérésben arra kérdeztek rá, hogy az emberek szerint jobb-e ma a helyzet, mint 30 évvel ezelőtt, nagyjából két évvel a rendszerváltoztatás után. Nos, a válasz enyhén szólva is lesújtó. A megkérdezettek nagyon nagy többsége ugyanis úgy vélekedik, hogy ma sokkal rosszabb az ország általános helyzete, mint 1991-ben, a nemzeti kommunizmusból az „eredeti demokráciába” és a rablókapitalizmusba való átmenet kezdeti, fekete öves posztkommunisták uralta, bányászjárások tarkította időszakában.

A válaszadók 63 százaléka mondta azt, hogy most minden rosszabb, mint 30 éve.

Ugyan 24,3 százaléka úgy gondolja, hogy ma jobb, mint 30 éve, de mellettük 9,3 százaléknyian vannak azok, akik szerint minden pont olyan, mint 1991-ben. Valamivel jobb az arány annak kapcsán, mi várható 30 év múlva, de azért itt is a pesszimizmus dominál. 44,6 százalék mondta azt, hogy 2050-ben még rosszabb lesz a helyzet, mint most, 30,9 azt, hogy jobb, míg 11,6 százalék vélekedett úgy, hogy minden ugyanolyan lesz, mint most. A felmérést szeptember 2. és 5. között készítették 854 fős mintán. A mostani felmérés jól mutatja, mennyit romlott az emberek hangulata az elmúlt években.

Egy 2014-es kutatás ugyanis, amelyben ugyanezeket a kérdéseket tették fel, még derűlátóbb összképet mutatott:

a többség szerint ugyan akkor is rosszabb volt, mint az 1990-es időszakban, de csupán a válaszadók 40,5 százaléka gondolta így, és jóval többen, 32,9 százaléknyian mondták azt, hogy jobb az élet. Azt, hogy minden ugyanolyan, akkor 17,2 százaléknyian gondolták. Mondanánk, hogy ebből aztán okulhatnak a döntéshozók, de abban az országban, ahol a politikai osztály egy egészségügyi és egy energiaár-válság mellett még egy politikai válságot is képes a semmiből kirobbantani, tényleg nem igazán indokolt a derűlátás.