// 2026. június 22., hétfő // Paulina

Amitől valóban kincses Kolozsvár: leesett az állunk a Vallásszabadság Házától

// HIRDETÉS

A Magyar Napok alatt a pincétől a padlásig be lehet járni Kolozsvár legújabb és legszebb közösségi terét, a volt unitárius püspöki palotát.

Kizárólag lelkendezve lehet írni a kolozsvári unitárius püspöki palota felújításáról, a gesztusról, hogy Vallásszabadság Háza néven gyakorlatilag közösségi használatba adta az egyház, és bemutatásának módjáról is. A július elején felavatott ház azonnal sztárrá vált a Kolozsvári Magyar Napokon, minden délben legalább 80-100 ember akarja megnézni.

 

Már kívülről mutatja a ház, milyen jó ízléssel újították fel, a benti terek egyszerre szépek, történetiek és közben nagyon modern funkciókat szolgálnak. Színük sugallja azt, hogy ez lakóház volt már a középkorban, dekorációjuk idézi az unitárius püspöki központot, berendezésük modern közösségi funkciókat szolgál: kényelmes székek, vetítő az előadóteremben, dizájner székek és üvegasztal a tárgyalóban, korszerű vitrinek és információk az unitárius egyházi kincsek, valamint a házban talált régészeti leletek bemutatására. 

 

 

Az asztal lábait a házfelújítás törmelékével tölthették fel. A padlóba vágott üvegen keresztül látható a padló, illetve a földszint mennyezetének szerkezete. (Fotók: Szabó Tünde)

 

 

A tárgyalóterem mennyezete

 

A vakolatból kiemelték a ház középkori és reneszánsz építészeti maradványait: befalazott ablakkeretet vagy épp erdélyi polgárházban egyedüliként fennmaradt kő fogódzót az egyik lépcső mellett. 

 

 

És közben lépten-nyomon leesik az állunk attól a következetesen jó ízléstől, minőségi anyagoktól és minőségi munkától, amellyel konzerválták, illetve felújították az egész épületet. 

 

 

Még arra is ügyeltek, hogy a pince szellőzőnyílásait stílusosan fedjék. A ház minden sarkából érződik az odafigyelés az épületre, a történelemre, az esztétikumra és a közösségre, amely használni fogja. 

 

 

Az előadóterem álmennyezete egyszerre jelzi, hol volt régen a plafon, és utal a régi templomok kazettás mennyezetére.

 

A kolozsváriaknak most minden alkalmuk megvan rá, hogy szinte kőről kőre megismerjék a házat és mindazt, amit a történetéről és művészettörténeti kincseiről tudni lehet. Naponta 11 órától lehet megnézni az unitárius egyházi kincseket bemutató kiállítást eredeti, pecsétes oklevelekkel, Dávid Ferenc kelyhével, 1500-as években nyomtatott prédikációival vagy épp egy díszes török imaszőnyeggel együtt.

 

 

12 órától indulnak a vezetett séták, amelyeken szakemberek mesélnek a ház történetéről, tulajdonosairól, elmagyarázzák, mi volt a pincében, miért árkádos a kapualj, hol vészelte át a legutóbbi évtizedeket az a reneszánsz ajtókeret, amelyen a kapualjból az Idea könyvesboltjába lehet lépni (eláruljuk: az unitárius kollégiumban), és mik azok a kövek, amelyeket nem vakoltak be az emeleten: valaha volt kályha helye, később lebontott fal helye, befalazott ablak kerete.

 

 

 

 

Ennél még részletesebb információkat lehet megtudni kényelmesen ülve a nagyteremben, ahol délutánonként öt órától a kutatásban és felújításban résztvett szakemberek magyarázzák el aprólékosan, mit találtak, mi tudható és mi nem a házról, és ezzel együtt az 500 évvel ezelőtti polgári lakáskultúráról. Például nem ismert, kit fed a kapu fölötti címer megörökítette S. T. monogram, aki a 15. században egyesítette a telken álló nagyobb és kisebb házat, és kialakította a ma ismert ház fő szerkezetét. 

 

 

Címerének elemei, a csillag és a kereszt annyira általánosak, hogy nem azonosítható egyértelműen az illető foglalkozása, most azt valószínűsítik, hogy egyházi elöljáró lehetett. Ugyanezt a címert azonosították a Szent Mihály-templom egyik belső falán, és Kolozsvár legnagyobb 19. századi helytörténésze, Jakab Elek és csapata még le tudta rajzolni ugyanitt az ugyanilyen címerű sírkövet – tudtuk meg Kovács Zsolt művészettörténész csütörtöki előadásából. 

 

A kutatók remélik, hogy a templom most kezdődött felújítása során rábukkannak a sírkőre és azon további információkra. Azokban a korabeli névjegyzékekben, amelyekben valószínűleg szerepel a titokzatos S. T., túl sokan fordulnak elő ezekkel a kezdőbetűkkel, és nem telkekre beosztva, ezért nem lehet pontosan megmondani, kinek köszönhetjük a Magyar utca évszázadok óta legimponzánsabb házát.

 

 

Kovács Zsolt művészettörténész mesél a házról

 

Utána iparosmesterek voltak a ház tulajdonosai, egyesek neve ismert, másoké nem, majd 1735-ben a Wesselényiek vették meg Kolozsvári András városi szenátortól, és szinte azonnal felújították. Tíz év múlva készítettek egy ingóságleltárt, innen tudjuk, hány ágy, milyen kemence volt a házban, és volt egy zöld tekéző asztaluk is (valószínűleg billiárdasztal). Az 1800-as évek elején ismét átépítették, hátrafelé bővítették az épületet, és barokkosították a nyílászárókat.

 

 

Ekkoriban készült a nagyteremben lévő, parkettmintájúra festett hajópadló, amelyet a mostani felújításkor fedeztek fel a rászegezett parkett alatt. A farestaurátor többszáz szeget távolított el belőle, mielőtt fel tudta volna újítani. Most szőnyeggel védik, de a fal melletti csíkon látni engedik.

 

 

A Wesselényi családtól Biasini Domokos, a Kolozsvárra vívómesternek hívott, majd itt fogadót működtető Gaetano Biasini fia vette meg 1853-ban. Ő építtette át arra a formára, ahogy ma ismerjük, például emeletet húzott a hátsó szárnyra, és teljesen új tetőszerkezetet emeltetett: az utca vonalára addig merőleges tetőt az utca vonalával párhuzamos szerkezet váltotta.

 

A Biasini család 1883-ban adta el az unitárius egyháznak, amelynek mindenkori püspöke lakott benne 2008-ig, utoljára Szabó Árpád. A 21. században nemcsak felújításra, de szerkezeti megerősítésre is szorult, és míg került pénz a munkálatokra, volt idő rendesen megkutatni. Felújítás után pedig az unitárius egyház a földszintet kiadta egy könyvesboltnak és egy bisztrónak, az emeleten pedig berendezte a Vallásszabadság Házát tudományos, közösségi és kulturális események számára.

 

A ház építéstörténetének évekig tartó feltárásában Kovács Zsolt mellett részt vett még Furu Árpád és Furu Xénia műszaki előadó, Kiss Lóránd falképrestaurátor, Csók Zsolt felügyelte a régészeti kutatásokat, Mihály Ferenc kutatta, konzerválta és restaurálta a festett faberendezéseket, Botár István és Tóth Boglárka régész dendrokronológiai vizsgálatokat végzett, Boér Ilka mesterképzős hallgató az itt talált, több mint 30 féle kályhacsempe töredékeit dolgozta fel. A ház helyreállításának megtervezésén és kivitelezésén az évek során mintegy 250 szakember dolgozott.

 

 

Nemcsak a kályhacsempetöredékeket mutatják meg, hanem azt is, hogy néztek ki a korabeli hasonló kályhák.

 

 

Az utcai pincelejáró alatt épségben megmaradt kerámiakancsó Furu Árpád szerint akár építőáldozat is lehetett volna, ha találtak volna benne csontokat. (A cikk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a kancsó valószínűleg építőáldozat lehetett.) A rengeteg töredéket főleg a boltozatok töltőanyagában találták meg.

 

 

A piperecuccok későbbi, 18-19. századi leletek, az a fogkefenyél például lehet, hogy Párizsban készült.

 

 

Szombaton öttől Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök és Furu Xénia építész beszél a ház helyreállításáról, vasárnap délután pedig Csók Zsolt a régészeti feltárásról a közelmúlt belvárosi régészeti ásatásainak fényében.

 

A Valllásszabadság Háza nem forog teljesen maga körül a Magyar Napokon: kora délutánonként múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak gyerekeknek és felnőtteknek, este hét órától pedig a Borvadász Társaság borkóstolói kapnak itt helyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix
Főtér

Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix

Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.

Nyugdíj mint magánügy: rekordok és tévhitek a harmadik pillér körül
Krónika

Nyugdíj mint magánügy: rekordok és tévhitek a harmadik pillér körül

Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Főtér

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték
Székelyhon

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki
Krónika

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram
Székelyhon

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS