A zsidók kiirtását propagálta, mégis utcát neveznek el róla Kolozsváron

Köztudott, hogy országos szinten még mindig rengeteg háborús bűnös neve virít ott az utcanévtáblákon, sőt, köztéri szobrok is bőven akadnak, pedig egy 2002-es törvény tiltja a fasiszta rezsimhez köthető személyek előtti tisztelgést. Ahelyett, hogy ezeket eltüntetnék, vagy értelmes párbeszédet alakítanának ki róluk,

újabbakkal bővítik a vitatható utcaelnevezések körét – legalábbis ez történik éppen Kolozsváron.

Nicolae Paulescu (1869-1931) román tudós, orvos, egyetemi professzor amellett, hogy hozzájárult az inzulin felfedezéséhez, amiért sokan a Nobel-díjra is esélyesnek tartották, korának egyik leghangosabb antiszemitája volt, írásaiban nyíltan az általa csak férgeknek nevezett zsidók kiirtása mellett foglalt állást, és hozzájárult több, szélsőségesen antiszemita párt és szervezet alapításához is. Róla akarnak most elnevezni egy utcát Kolozsváron, a Tetarom I ipari park területén.

Az önkormányzat szerint nincs ebben semmi kivetnivaló,

hiszen Nicolae Paulescu nemzetközi szinten is elismert öröksége nem szűkíthető le a politikai nézetei miatt. A tudós nem számít háborús bűnösnek, soha nem ítélték el, nagysága előtt a Román Tudományos Akadémia is tisztelgett nemrég – védekezik a városháza. Arról persze nem esik szó, hogy az akadémia, és különösen a „magyarbarátságáról” is híres elnöke, Ioan Aurel Pop számára soha nem jelent gondot zsidóellenes progromokban részt vevő személyiségekről megemlékezni.

A Nicolae Paulescuról elnevezendő utca miatt egyelőre csak a romániai antiszemitizmust megfigyelő és ellene fellépő központ (MCA) tiltakozott, mely szerint

nemcsak törvényt sért, hanem aláássa a romániai antiszemitizmus elleni, nemzetközileg megkövetelt küzdelmet is.

Maximillian Marco Katz, az antiszemitizmus ellen küzdő MCA alapítója az Emil Bocnak címzett levelében felsorolja, milyen antiszemita tevékenységek köthetőek Paulescuhoz, illetve az általa alapított Keresztény Nemzetvédelmi Ligához, a legionárius mozgalmak egyik markáns tagjához. A szervezet volt Európában a második, mely horogkeresztet jelenített meg hivatalos szimbólumok gyanánt.

Az MCA utal arra is, hogy napjainkban a román közéletben megjelentek olyan felelőtlen politikusok, akik egyéni ambíciójuktól hajtva a nemzet egységét és nyugalmát veszélyeztetik azzal, hogy megkísérlik újraírni és meghamisítani a történelmet. AZ MCA bár nem mondja ki nyíltan, egyértelmű, hogy a szélsőségesen nacionalista AUR holdudvarába tartozó botránykeltőkre gondol.

A teljes képhez hozzátartozik: Emil Boc polgármester nemrég hivatalában fogadta George Simiont, az AUR elnökét, akivel saját megfogalmazása szerint közös politikai támpontokat talált.

Remélhetőleg nem az antiszemiták iránti rajongás az a közös politikai támpont...