A szülők többsége egyetért a gyerekek iskolai vagy óvodai tesztelésével

Az elmúlt hónapokban felvetődött, hogy az iskolákban is tesztelni kellene koronavírusra a megfázásos tüneteket produkáló gyerekeket. Az oktatási és az egészségügyi minisztérium erről februárban közös rendeletet is kiadott, amely szülői beleegyezéshez kötötte a gyerekek tesztelését. Aztán vásároltak 1,58 millió antigén gyorstesztet, amiből, mint utólag kiderült, alig 19 ezret használtak fel az iskolákban. A kudarc – és a hatalmas viták, sülői felzúdulás – után felmerült, hogy vásároljanak olyan teszteket, amelyek egyáltalán nem invazívak, nyálból mutatják ki az esetleges fertőzést, hátha ezt jobban elfogadják a szülők és a gyerekek is. Hamvába halt ez a kezdeményezés is, mivel ez a fajta teszttípus egyáltalán nem megbízható, sőt, jogi és technikai keret sincs a bevetésükre.

Most még két hét van az egy hónaposra tavaszi vakációból, de

az iskolai koronavírus-tesztelést még teljes homály övezi.

Sorin Câmpeanu tanügyminiszter másfél hete még azt mondta, az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem tesztelnének, csak hát a következő két hét alatt minden megváltozhat.

De hogy állunk általában a tesztelési hajlandósággal? A járványt övező vélemény-hangzavarban egyaránt jelen van a heves ellenzők és az egyetértők álláspontja is. Az IRES közvélemény-kutató éppen erre ment rá és felmérte, hogy a szülők hogyan állnak hozzá a gyerekek iskolai teszteléséhez.

Az április első hetében készült felmérésből az derül ki, hogy a 3-18 éves gyerekek szüleinek több mint a fele (55%)

lényegében egyetért azzal, hogy az iskolában vagy óvodában tesztelhessék a gyerekeket.

A megkérdezettek 7 százaléka feltétel nélkül egyetért, 35 százalék csak akkor, ha ő is jelen van és a teszt nem invazív, 13 százalék pedig szintén a nem invazív tesztek mellett van, ám nem ragaszkodik a saját személyes jelenlétéhez.

A válaszadók 44 százaléka semmilyen körülmények között nem hajlandó engedélyezni a gyereke iskolai vagy óvodai tesztelését. Egy százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A felmérés 1 511 fős országos mintán készült, hibalehetősége plusz-mínusz 2,6 százalék.