A szülők nagy része nem szeretné, ha az oktatási minisztérium félévek helyett ismét évharmadokra osztaná a tanévet

Nem váltott ki osztatlan lelkesedést az érintettek egy része körében Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter ötlete, hogy az iskolai tanévet a jövőben a jelenlegi félévek helyett ismét évharmadokra osszák fel.

A Szülői Egyesületek Országos Szövetsége online felmérést végzett a szülők körében, amelyből kiderül: a többség nem, vagy csak szigorú feltételek mellett ért egyet a tanév menetének megbolygatásával.

A felmérésben feltett kérdésekre sokan válaszoltak: 65 120-an, közülük 67,9 százalék városi, 32,1 százalék pedig vidéki.

Arra a kérdésre, hogy jótékony hatással járna-e az oktatási rendszerre, ha félévek helyett évharmadok lennének,

42,9 százalék válaszolt nemmel.

28,5 százalék elvileg egyetért a módosítással, de csakis abban az esetben, ha változik a tanterv és a diákok értékelésének rendszere, és csupán 10,8 százalék gondolja úgy, hogy feltétel nélkül jó lenne a módosítás.

Meglehetősen sokan – 10,8 százaléknyian – vannak ugyanakkor azok, akik nem tudtak érdemi választ adni a kérdésre.

Ennél is jóval egyértelműbben utasítsák el a miniszter azon felvetését, hogy a tanév ne szeptember 15-én, hanem 5-én kezdődjön.

Az elsöprő többség, 66,7 százalék szerint nem hozna semmi jót az oktatási rendszerbe a tanévkezdés előre hozatala,

és csupán 21,3 százalék mondja azt, hogy jó lenne. 11,9 százaléknyian erre sem tudtak válaszolni.

A szülők nagy része – 78,5 százaléka – szerint a tanév jelenlegi hossza elegendő ahhoz, hogy a diákok minden, a tantervben szereplő kulcsfontosságú készséget elsajátítsanak.

A többség azt is ellenzi, hogy az idegenforgalmi szakmai szervezetek igényeihez igazítsák a tanév menetét, a vakációk beütemezését.

52,4 százalék mondja azt, hogy erről kizárólag az oktatási minisztériumban, szakmai szempontok alapján kell dönteni, és csak 26,7 százalék gondolja úgy, hogy a szállodák és üdülőhelyek üzemeltetői által megfogalmazott igényeket is figyelembe kell venni.

Arra is rákérdeztek, hogy a minisztérium által kiosztott tankönyvek mellé igényelnek-e munkafüzeteket is: erre 86,6 százalék válaszolt igennel.

Mint megírtuk, Sorin Cîmpeanu néhány hete dobta be a nyilvánosság elé azt az ötletet, hogy a tanév ne félévekből álljon, hanem évharmadokból.

Elmondta, az új rendszerben öt vakáció lenne, ebből három – a karácsonyi, a húsvéti és a nyári – rögzített időpontban, valamint egy októberben és februárban.

A három évharmados tanrend magában foglalná az Iskola másképp és a Zöld hét akciót is.

A miniszter szerint az új rendszer előnye az lenne, hogy nagyjából egyforma hosszúságú, 6-7-8 hetes oktatási időszakokat követnének a vakációk.

Emellett a vakációk is hosszabbak lehetnének, a téli szünidő például 17-18 napos lehetne, emellett a húsvéti vakáció 12 naposra nyúlhatna, és magában foglalhatná a nyugati és az ortodox húsvétot is.

Cîmpeanu szerint már csak azért is indokolt lenne a módosítás, mert összefüggést lát aközött, hogy 1998-ban áttértek a féléves rendszerre, és aközött, hogy azóta folyamatosan esik az oktatás nívója, csökkent az érettségiken és képességfelmérőkön átmenő osztályzatot elérő diákok aránya, és nőtt az iskolaelhagyás mértéke.

Az évharmadokra való áttérés még nincs kőbe vésve, addig a tárca szakértőkkel egyeztet, a döntés márciusra várható.