A Román Rendőrség azt üzeni, semmiképpen ne higgyenek a Román Rendőrségnek – hírmix

Legalábbis abban az esetben, ha SMS-ben kapnak bírságról szóló értesítést a nevükben. Az ugyanis egy újabb online csalás, amivel meg akarják szerezni a kiszemelt áldozatok banki adatait.

A rendőrség közleménye szerit az utóbbi időszakban rengeteg bejelentés érkezett hozzájuk olyan csaló üzenetek terjedéséről, amelyben éppen a Román Rendőrség vagy más állami intézmények nevével élnek vissza. Az üzenetek SMS-ben vagy más üzenetküldő alkalmazásokon keresztül terjednek, és arról értesítik a címzettet, hogy büntetést róttak ki rá gyorshajtás miatt.

Az üzenetben a csalók rendkívül rövid befizetési határidőt adnak meg, és azzal fenyegetőznek, hogy a határidő után késedelmi kamatot számolnak fel, zárolják az illető bankszámláját, vagy egyszerűen ellehetetlenítik a jármű műszaki vizsgáztatását, tulajdonjogának átírását vagy a kötelező biztosítás meghosszabbítását.

A csalók ezt követően megpróbálják rávenni a célszemélyeket, hogy pénzt utaljanak át egy megadott számlaszámra, illetve, hogy adják meg a banki adataikat.

A rendőrség azonban felhívja a lakosság figyelmét, hogy ők, illetve más állami intézmények soha nem küldenek üzenetben értesítést a bírságokról olyan link mellékelésével, amelyen a befizetés közvetlenül lehetséges.

A rendőrség azt javasolja, ha valaki ilyen üzenetet kap, ne válaszoljon rá, és semmiképpen ne nyissa meg a mellékelt linkeket. Ha valaki online szeretne befizetni tényleges bírságokat, az a hivatalos felületeket használja, a ghiseul.ro webcímet saját maga írják be a böngészőbe, és ne gyanús üzenetekben kapott linkeket használjon.

Ha az üzenetben kapott weboldal hasonló a hivataloshoz, de a végződése eltér (pl.: .cc, .top, .vip), az egyértelműen csalásra utal.

Soha ne adják meg a banki és egyéb személyes adataikat gyanús linkekre kattintva, de ha mégis megtették, haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a bankjukkal, és tiltsák le a kártyájukat.

Ha csaló üzenetet kapnak, jelentsék a hatóságoknak.

A lakosságnak semmiféle korlátozásra, fentről erőltetett fogyasztói racionalizálásra nem kell számítania az áramfogyasztás tekintetében, hangsúlyozta vasárnap a Digi24 kérdésére Cristian Buşoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Miután a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt felmerült a lehetősége annak, hogy egy időre teljesen le kell állítani a cernavodai atomerőművet (az egyik reaktor már leállt), villámgyorsan elkezdtek terjedni olyan összeesküvés-elméletek, hogy áramszünetekre, korlátozásokra kell számítani.

Az államtitkár elmondta, maga is szembesült ezekkel a teóriákkal, azonban ezeknek semmi alapjuk nincs, a lakosság fogyasztásának korlátozása még csak tervként sem merült fel a minisztériumban, semmiképpen nem térünk vissza az 1989 előtti állapotokhoz, amikor gyakoriak voltak a tervezett áramszünetek.

Elmondta, ha lesznek is olyan időszakok, amikor a csúcsidőben áramhiány lép fel, akkor is csak a nagy ipari fogyasztók szenvednének korlátozott mértékű károkat, ami azt jelenti, hogy megkérnék őket, hogy a csúcsidőben korlátozzák a fogyasztásukat, esetleg csoportosítsák át olyan időszakokra, amikor nincsen probléma az ellátással. Buşoi azonban elmondta, hogy ezt is igyekeznek elkerülni.

A lakosság szempontjából egyelőre csak felhívások vannak arra vonatkozóan, hogy amennyiben tehetik, igyekezzenek csökkenteni a csúcsidőben a fogyasztást, de semmiféle konkrét korlátozás nincs, és nem is lesz, mindenki belátása szerint cselekszik.

Buşoi azt is mondta, ha nőnek is az energiaárak a nagyobb import miatt, azt a következő számlákon a fogyasztók még biztosan nem érzik meg, bár elképzelhető, hogy hosszú távon nőni fognak a számlák, ha a helyzet huzamosabb ideig nem változik.

Mint ismeretes, hogy elkerüljék a cernavodai atomerőmű teljes leállását, Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) rendkívüli intézkedéseket rendelt el. Többek között az is felmerült, hogy kővel megrakott uszályokat süllyesztenek el a Bala-ágban, hogy a vízhozamot átirányítsák az Ó-Dunára, az atomerőmű felé.

A műveletek részeként a hadsereg már vasárnap délben megkísérelte felrobbantani ugyanebből a célból a Pârjoaia nevű sziklát a Bala-ágon, Izvoarele település közelében, de két robbantás után sem sikerült elérni, hogy a szikla a vízbe omoljon.

Marcel Neculae ellentengernagy, a haditengerészet vezérkari főnökhelyettese elmondta, először egy felszíni robbantást hajtottak végre, hogy lássák, miként reagál a kőzet, majd víz alatti robbantás következett, de sikertelenül: a szikla nem repedt meg, ahogy szerették volna. A második robbantás után a haditengerészet búvárai újra lemerültek, hogy ellenőrizzék a robbantás hatásait.

A védelmi minisztérium a Facebook-oldalán videómelléklettel közzétett közleményben eleve tesztrobbantásoknak nevezte az eddigi műveleteket, kis méretű robbanótölteteket használtak ellenőrzött körülmények között.

Marcel Neculae ellentengernagy a sajtónak elmondta, a műveletet hétfőn folytatják, a robbanótöltetet mennyiségét pedig addig növelik, amíg el nem érik, hogy a szikla megrepedjen.

A művelet második szakaszában megkezdik a sziklás partszakasz fokozatos felaprózását, hogy így növelni tudják az Ó-Duna vízhozamát.

A közelben lakókat az illetékesek arra kérték, hogy ne essenek pánikba, a robbantások ellenőrzött körülmények között zajlanak.