A rendszerváltás óta a könyvtáraink fele bezárt, a meglévőkbe meg alig jár valaki

Ez a kemény, nem a kád széle: 1999 óta 8207 könyvtárat számoltak fel országszerte, jelenleg összesen 8458 működik még. Az 1995–96-os időszakot leszámítva – ekkor 277 új könyvtárait hoztak létre – minden évben százával zártak be a bibliotékák. És hát nem nehéz kitalálni, hogy ez azért történhetett meg, mert az elmúlt 32 évben a könyvgyűjtemények közönsége is egyre szűkebb körű: míg 1999-ben 6,1 millióan voltak azok, akik az év során legalább egyszer betértek egy könyvtárba, addig 2021-ben már 2,1 millióra csökkent ez a szám. A pandémia korlátozásoktól sújtott éveiben – 2020 és 2021 – persze még szembeötlőbb volt a csökkenés, de attól függetlenül is évente néhány százezerrel megcsappant a könyvkölcsönzők száma. Persze azt nem állíthatjuk ezek alapján az adatok alapján, hogy maga az olvasás is ilyen mértékben kopik ki a divatból, hiszen azóta számos alternatív lehetősége van az emberiségnek, hogy mérhetetlen tudásszomját csillapítani tudja, de azért mégsem mondhatjuk, hogy rózsás a helyzet. Az ország legnagyobb könyvgyűjteményébe, a bukaresti I Károly Központi Egyetemi Könyvtárba tavaly például összesen 3944-en tértek be legalább egyszer, miközben 2019-ben még 9035 volt ez a szám. A Szatmár Megyei Könyvtárban még elkeserítőbb a helyzet: egész 2021-ben 1599-en vették igénybe a szolgáltatásait (2018-ban 3516, 2019-ben 3064 volt ez a szám), a még meglévő közönség 60%-ka diák, közülük pedig 71%-ék a hölgyek táborát erősítette. Az iskolai könyvtárak ráadásul 2000 előtt kaptak pénzt utoljára arra, hogy új könyveket szerezzenek be. Ionuț Vulpescu egykori kulturális miniszter például elég sötéten látja a dolgokat: szerinte Románia az utolsók között van, ami az olvasást illeti. Az itteni könyvtárak zöme ráadásul hétköznap 9 és 17 óra között van csak nyitva, amikor a legtöbb ember egyszerűen nem tud eljutni, hétvégén pedig bezárnak. Mit mondhatnánk? Országok rongya, könyvtár a neved!