// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A pszichiátriára került a férfi, aki halálosan megfenyegette Arafatot

// HIRDETÉS

Nem volt ítélőképessége tudatában amikor baltával, kalapáccsal és pajszerrel fenyegette a belügyi államtitkárt a Facebookon, állítja a beutalást elrendelő ügyész.

Többször beigazolódott már, hogy komolyan veszik a bűnüldöző szervek a Facebook nyilvánossága előtt tett fenyegetéseket, különösen akkor, ha azok közszereplők ellen irányulnak. A koronavírus megjelenése és az ezzel járó korlátozások bevezetése után az első számú közellenségé a járványkezelésért felelős személyek váltak, velük együtt pedig a korábban – főleg a SMURD rohammentő-szolgálat megalapítása okán – köztiszteletnek örvendő, szír származású Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár is a virtuális támadások célkeresztjében találta magát.

Legutóbb március 10-én, a Temes megyei Szakálháza (Săcălaz) és Bégaszentmihály (Sânmihaiul Român) közötti útszakasz mellől jelentkezett be élőben a Facebookon egy férfi, aki többek között azt mondta, hogy fejszével, feszítővassal, kalapáccsal és egy ásóval keresi meg Bukarestben Arafatot, ha nem hajlandó beadni a felmondását. Az illető a vírus- és maszktagadó Diana Şoşoaca egyik nagy rajongója, Facebook-oldalán rendszeresen arra biztatott mindenkit, hogy szegje meg a járványszabályokat.

A temesvári bíróság mellett működő ügyészség büntetőeljárást indított ellene, majd elrendelte, hogy utalják be a széphelyi (Jebel) pszichiátriára elmeállapotának megfigyelése érdekében. Az ügyet kivizsgáló ügyész a szakértők vizsgálata után megállapította, hogy a férfi nem volt ítélőképessége tudatában, amikor lincseléssel fenyegette Arafatot. Az illető potenciálisan agresszív, tévképzetei és hallucinációi vannak. Míg nem javul állapota, addig pszichiátriai megfigyelésnek vetik alá. A döntéssel szemben öt napig lehet fellebbezni.

Egyébként nem ez az első eset, hogy halálosan megfenyegették Arafatot, viszont pszichiátriai kezelés elrendelésére mindeddig nem volt példa.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS