Az erdélyi magyarság jogainak érvényesítésében a már létező jogszabályok és rendeletek gyakorlatba ültetése az egyik legnehezebb feladat.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári pódiumbeszélgetése a hétvégi parlamenti választások és a folyamatban lévő táblaper aktualitása okán járta körül a nyelvi jogok kérdését. Vincze Lóránt, a FUEN elnöke európai pozitív és negatív példákkal illusztrálta a nyelvi jogok helyzetét. A 67 éve létező szervezet mintegy 80 közösség (őshonos kisebbségek, etnikai és nyelvcsoportok) érdekét képviseli, és próbál egy közös európai nevezőt teremteni a kisebbségi kérdésekben. Mindenütt az érezhető, hogy erős nyelvi asszimilációnak vannak kitéve a kisebbségek, nem tudatosult kellőképpen, hogy
Az arányosság nem számmisztika kérdése: egy város kisebbsége akkor is létezik, ha történetesen Kolozsvárhoz hasonlóan 20 százalék alatt van az arányuk. Nem szerencsés számhoz kötni a jogokat. Vincze Lóránt elmondta: sokszor ütközik a kisebbségek államhoz való lojalitásának kérdésével szerte Európában. Csak azok az országok várhatják el a területükön élő nemzeti kisebbségektől a lojalitást, amelyek olyan környezetet teremtenek, amelyben a kisebbség jól érzi magát. A romániai magyarság otthonossági érzetét szolgálná, ha hivatalos regionális nyelvvé válna Romániában a magyar nyelv – tette hozzá. Az is gyakori érv, hogy a többnyelvűség sokba kerül. Ezzel kapcsolatosan érdekes lehet Baszkföld példája, ahol kimutatták:
Összességében Vincze Lóránt szerint az erdélyi magyarokéhoz képest vannak sokkal rosszabb helyzetben lévő kisebbségek Európában, mint például a bolgár törökök, akik még a török megnevezést sem használhatják egy egyébként török civil szervezet vagy egy politikai párt nevében. A FUEN-elnök szerint a normalitás, az esélyegyenlőség, az értékmentés és a nagyvonalú gesztusok a kulcsszavak a nyelvi jogok kérdésében. Csak akkor várható el a kisebbség lojalitása az államhoz, ha biztonságban érzi magát. Addig is, amíg Erdélyben ez a küzdelem folytatódik, erősíteni és támogatni kell a civil szervezeteket és a szakértők munkáját. Az is fontos, hogy legyen önigazgatás a nyelvhasználat, a kultúra, a média, az oktatás területén – vonta le következtetést.
Balról: Talpas Botond, Bethlendi András, Hegedüs Csilla, Vincze Lóránt és Csoma Botond
Bethlendi András jogász, a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért küzdő Musai-Muszáj akciócsoport képviselője a táblaper történetét vázolta fel. Jelenleg a második per zajlik a kolozsvári többnyelvű táblák kihelyezéséért. Az első fokon megnyert első pert egy holland alapítvány kezdeményezte, másodfokon viszont nem született érdemi döntés a kérdésben, mivel csak azt állapították meg, hogy az alapítványnak nincs felperesi minősége. Ebből okulva, a második pert egy kolozsvári szervezet, a Minority Rights Egyesület kezdeményezte, amely köré csoportosult a Musai-Muszáj akciócsoport azzal a céllal, hogy megadja a társadalmi támaszt, amire lehet majd hivatkozni a bíróság előtt.
ugyanis Kolozsváron sokan azt gondolják, hogy csupán jóindulatból kellene kihelyezni a többnyelvű táblákat, holott ez nem így van. A törvény életbe lépésekor Kolozsvár magyarságának aránya meghaladta a jogszabályban foglalt 20 százalékot, ugyanakkor egy kormányrendelet is létezik a többnyelvű tábláról. A per legújabb fejleménye, hogy sikerült bizonyítani: valótlan állításon alapul a polgármesteri hivatal érvelése, mely szerint a többnyelvű feliratozást előíró közigazgatási törvény életbe lépésekor a kolozsvári magyarság aránya már nem érte el a 20 százalékos küszöbértéket.
Bethlendi András úgy vélekedett: kisebbségi és nyelvi jogok tekintetében a táblaper egy apró ügy, vannak ennél fajsúlyosabb kérdések is. Azonban a civil megmozdulásokkal sikerült felkelteni a román sajtó, ezáltal a közvélemény érdeklődését. Objektív, sőt esetenként pozitív kontextusban szerepeltek a címlapokon. Kellett ehhez, hogy a Musai-Muszáj mozgalom következetesen kommunikáljon mind a magyar, mind a román sajtóval, ugyanakkor az, hogy a Minority Rights Egyesület módszeresen vigye előre a bíróságon az ügyet.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ képviselőjelöltje hozzászólásában
Amikor miniszteri tanácsosként, majd államtitkárként, illetve kulturális miniszterként egy olyan rendeletet készítettek elő, mely előírta, hogy 2015 végéig a magyar vonatkozású műemlékeket magyar nyelvű felirattal is el kell látni, rengeteg nehézségbe ütköztek. Hol a minisztérium jogi osztálya, hol a városok és municípumok szövetsége, hol a kormánytagok tettek keresztbe a hosszú tárgyalási folyamat során.
A négy kritérium közül, mely a feliratok elhelyezésének feltételeit rögzítette, leginkább az zavarta a rendelet ellenzőit, hogy 5 százalékos jelenléthez kötötték az illető kisebbség nyelvén való feliratokat a műemlékeken. Ennél azonban sokkal fontosabb volt, hogy a miniszteri rendelet elismerte: bizonyos épületek a magyar kulturális örökség részét képezik. Erre nem volt még példa Romániában – emlékeztetett Hegedüs Csilla. A rendelet végül megjelent a hivatalos közlönyben, az RMDSZ közbenjárására Kolozsváron és Tordán is alkalmazták, más városokban viszont ez elmaradt, mert
Csoma Botond helyi tanácsos, parlamenti képviselőjelölt végezetül arról szólt, hogy a kolozsvári önkormányzatban milyen nehézségekkel szembesülnek, ahányszor többnyelvűségről esik szó. Az RMDSZ tíz éve próbálja elérni, hogy Kolozsvárnak három nyelvű helységnévtáblája legyen. Sokáig csak a politikai berkekben folyt a harc, örvendetes, hogy az utóbbi időben a civil szféra is segíti az érdekérvényesítők munkáját ezen a téren – mondta.
Véleménye szerint a helységnévtáblák ügye több, mint nyelvi kérdés, akár a tanácsülések vitáin, akár a román partnerekkel való háttéregyeztetések során is érzékelhető, hogy egy szimbolikus térfoglalást jelent a magyar felirat. A régi beidegződések még mindig nagyon elevenek a román partnerekben, akik főleg attól tartanak, hogy szavazatokat veszítenének, ha a magyar ügy mellé állnának. Csoma Botond szerint a parlamentben a legfontosabb feladata az lesz, hogy a jelenlegi 20 százalékos küszöböt 10 százalékra csökkentse, de ehhez mindenek előtt román partnerekre lesz szükség.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
Ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét Tusványosra – kérte Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek válaszolva.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
További hírek: üzemanyagválság alakulhat ki, mivel Kazahsztán elzárta a kőolajvezetéket, amelyen keresztül Románia szükséglete 60 százalékát kapta. A lakosságnak szinte a fele pedig hajlandó lenne kevésbé demokratikus, de stabil rendszerben élni.
További hírek: üzemanyagválság alakulhat ki, mivel Kazahsztán elzárta a kőolajvezetéket, amelyen keresztül Románia szükséglete 60 százalékát kapta. A lakosságnak szinte a fele pedig hajlandó lenne kevésbé demokratikus, de stabil rendszerben élni.
… lezuhant egy szikla az Olt-völgyében, tragédia lett a vége… és megjött az igazi nyár, mert megjelentek a terepjárós tahók a tengerparton.
… lezuhant egy szikla az Olt-völgyében, tragédia lett a vége… és megjött az igazi nyár, mert megjelentek a terepjárós tahók a tengerparton.
További híreink: Grindeanu kormányalakítás helyett válságbizottság létrehozásáról delirál, a hétvégi viharok pedig 16 megyében és Bukarestben is károkat okoztak.
További híreink: Grindeanu kormányalakítás helyett válságbizottság létrehozásáról delirál, a hétvégi viharok pedig 16 megyében és Bukarestben is károkat okoztak.
Ikertestvére amszterdami útja miatt illegális schengeni tartózkodással gyanúsították meg a Politico újságíróját a kolozsvári reptéren. Több tengerparti üdülőhely maradt áram nélkül a hálózat túlterheltsége miatt.
Ikertestvére amszterdami útja miatt illegális schengeni tartózkodással gyanúsították meg a Politico újságíróját a kolozsvári reptéren. Több tengerparti üdülőhely maradt áram nélkül a hálózat túlterheltsége miatt.
A román autógyártás lassú halálát jelzi, hogy havonta ezernél is több munkahely szűnik meg az ágazatban. Továbbá: mire figyeljünk gyógyszerszedésnél hőségben?
A román autógyártás lassú halálát jelzi, hogy havonta ezernél is több munkahely szűnik meg az ágazatban. Továbbá: mire figyeljünk gyógyszerszedésnél hőségben?
További pénteki hírek: eljárás indult Dan Tanasă ellen gyűlöletkeltés miatt, a kataszteri hivatal működését megbénító hacker pedig a neten árulja az ellopott adatokat.
További pénteki hírek: eljárás indult Dan Tanasă ellen gyűlöletkeltés miatt, a kataszteri hivatal működését megbénító hacker pedig a neten árulja az ellopott adatokat.
… Ilie Bolojan régi ellenlábasa végleg begorombult és saját platformot indít a liberális párton belül… és egy török fogorvosi klinika egy erdélyi szállodában hirdetett szakrendelést.
… Ilie Bolojan régi ellenlábasa végleg begorombult és saját platformot indít a liberális párton belül… és egy török fogorvosi klinika egy erdélyi szállodában hirdetett szakrendelést.
További híreink: 15 éve nem romlott annyit a pénzünk reálértéke, mint most, a közintézmények pedig gyakorlatilag tehetetlenek a hekkertámadásokkal és a nevükkel visszaélő online csalókkal szemben.
További híreink: 15 éve nem romlott annyit a pénzünk reálértéke, mint most, a közintézmények pedig gyakorlatilag tehetetlenek a hekkertámadásokkal és a nevükkel visszaélő online csalókkal szemben.
Illegális kavicsbányászatot lepleztek le Krassó-Szörény megyében. Továbbá: akár decembertől már repeszthetjük az autópályán a magyar határig!
Illegális kavicsbányászatot lepleztek le Krassó-Szörény megyében. Továbbá: akár decembertől már repeszthetjük az autópályán a magyar határig!
Hulladékot illegálisan lerakó kamionost csípett fülön a környezetvédelmi miniszter Kolozs megyében. Havi 5000 ezer lejt és egyéb juttatásokat kapnak jövőtől a bányászjárás áldozatai.
Hulladékot illegálisan lerakó kamionost csípett fülön a környezetvédelmi miniszter Kolozs megyében. Havi 5000 ezer lejt és egyéb juttatásokat kapnak jövőtől a bányászjárás áldozatai.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?