A manelisták és Kukorica Jancsi örülhetnek: mi vagyunk az EU napraforgó- és kukoricakirályai

Kukorica Jancsi is megirigyelné Románia 2021-es mezőgazdasági teljesítményét, kiderült ugyanis, hogy a névadójából, vagyis a kukoricából (lásd még: tengeri, törökbúza stb.), valamint a manelisták és kártiervagányok Szent Gráljából, a napraforgómagból is mi termeltük a legtöbbet az EU-s országok közül.

Kukoricából 2,5 millió hektáron összesen csaknem 14,5 millió tonnát, napraforgómagból 1,1 millió hektáron több mint 2,8 millió tonnát termeltünk. Azt eddig is tudtuk, hogy elég erősek vagyunk mezőgazdasági termelésben – még annak ellenére is, hogy a gazdálkodók száma, és a megművelt területek nagysága is jócskán csökkent az elmúlt évtizedben –, ezt pedig érdemes lenne a továbbiakban kihasználni. Már csak azért is, mert Európa egyik legfontosabb beszállítója, Ukrajna az országban dúló háború miatt idén meglehetősen hátrányos helyzetben van: a szakértők szerint például napraforgómagból idén 42%-kal kevesebbet tud betakarítani, mint tavaly – ha ugyan be tudja takarítani. Így aztán, az olaj (ezúttal az ét-, nem a kő-) ára máris az egekben van, és nagyon úgy fest, hogy bolygóközi expedícióra készül.

2021-ben egyébként búzából is sokat termeltünk: 2,16 millió hektáron 10,3 millió tonnát, ezzel pedig EU-s szinten a 4. helyet csíptük meg Franciaország, Németország és Lengyelország után.

Természetesen krumpliban is jók vagyunk: Németország, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Dánia és Spanyolország után a nyolcadik krumplinagyhatalom voltunk tavaly az unióban.

Tavaly egyébként is jó évünk volt mezőgazdasági téren, elsősorban azért, mert a hektáronkénti hozam is nőtt 2020-hoz képest. Szemléletes példa a szemes gabonafélék esete: míg a termőterület esetükben 1,2%-kal kisebb volt, addig a hozam 49,8%-kal nőtt az előző évhez képest.