// 2024. november 24., vasárnap // Emma
erectus interruptus

A kolozsvári félkész Avram Iancu-szobor „rejtelmei”

// HIRDETÉS

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a híres-hírhedt alkotás nem az a szobor, amelynek ott kellene állnia a Bocskai téren.

Van Erdély fővárosában egy szobor, amely időről időre felkavarja az indulatokat. Építészek, vizuális művészek, polgárok mondják időnként, hogy oké, ha Avram Iancut szoborba kell önteni, hát öntsék, de legalább legyen esztétikus és illeszkedjék az épített környezetbe. Márpedig a híres-hírhedt kolozsvári Avram Iancu szobor nem is szép, nem is illeszkedik a térbe, ahol magasodik.

A városvezetés a maga részéről értelemszerűen nem minősíti az alkotás esztétikai kvalitásait, viszont újra meg újra sarkosan kijelenti: Avram Iancu nem megy sehova a Bocskai térről.

Fejezzük már be! Nem a cirkuszt, a szobrot!

Nemrég történt valami, aminek kapcsán ismét fókuszba került a sokat vitatott műalkotás. Az Avram Iancu Hazafias Művelődési Egyesület (ugyanaz, amely 1993-ban kezdeményezte a jelenlegi szobor elkészítését) nagyszabású népzenei gálát szervezett a kolozsvári diákművelődési házban november 13-án (Avram Iancu halálának 150. évfordulója alkalmából), ahol adományokat is gyűjtöttek, mégpedig a szobor befejezése céljából.

Sokan felkaphatják erre a fejüket: miért, hát nincs készen az a mű (függetlenül attól, hogy szép vagy csúf)? Hát, nincs. A szobor megalkotója, Ilie Berindei topánfalvi születésű, ám 1982 óta Svájcban élő szobrász elmondta, hogy anak idején nem úgy tervezte a szobrot, ahogy most kinéz. 1993-ban, amikor a szobrot felállították, egy részére egyszerűen nem volt pénz. Pedig az alkotás állami támogatásból és magánadományokból készült, ráadásul feltehető, hogy a város akkori polgármestere, a szélsőséges nacionalista Gheorghe Funar minden követ megmozgatott a szükséges összeg előkerítése érdekében. De nem ment, és ha nem ment, hát úgy döntöttek, felállítják a szoborrészletet, üsse kő, aztán majd lesz valahogy. Érdekes eljárás ez. Berindei úr arról nem beszél, miért egyezett bele az eleve csonka alkotás felállításába, ami azért nem fordul elő olyan gyakran. Persze, azt is tudjuk, hogy ha egy szobrot egyszer felállítanak, nehezen lehet később eltávolítani.

Na de mi hiányzik arról a fránya szoborról?

Először is, az alkotó szerint a mű nem egyszerűen Avram Iancu szobra, hanem egy szoborcsoport. (És ezzel elérkeztünk egy másik kérdéshez is: vajon milyen, messze földön híres kolozsvári szoborcsoporttal akartak versenyre kelni a hazafias kezdeményezők, nagyságban, magasságban és egyáltalán?) 1993-ban csak a rettenetesen magas talapzatra, Avram Iancu alakjára és a szobor tövénél álló havasi kürtös asszonyokra (ők a szimbolikus fényhozók, magyarázza a szobrász, elhozzák a fényt az elnyomott románságnak) volt pénz. Az eredeti tervekben viszont a szobor körül Avram Iancu hat vezérének alakja is helyet kapott. No, többek közt erre nem volt pénz.

Egy másik érdekesség: Berindei mester elárulta, miért tartja Avram Iancu a kardját a háta mögött, illetve miért nyújtja előre a kezét. Ez a gesztus a békejobbnak felel meg. A szobrász arról is beszél, hogy eredetileg egy feliratot is tervezett a szoborcsoport tövébe, amely Avram Iancu gróf Simonffy József honvéd ezredessel folytatott levelezéséből származik (a gróf fontos szerepet játsott a románokkal folytatott békéltető tárgyalásokban), és így szól: „Ha egy Istent hisztek az égben és egy hazát a földön, tárgyaljatok velünk másképp, győződjetek meg arról, hogy köztünk a fegyverek sohasem dönthetnek.” Berindei szerint a felirat nélkül az Avram Iancu-alak békére utaló értelmezhetetlen.

A szobor köré egy virágokból kialakított keresztet is tervezett az alkotó, ez is hiányzik, hogy teljes legyen a kép.

Ez van: nemzeti tér félkész szimbólummal

Nos, egyelőre úgy tűnik, nem hogy eltávolítani, kiegészíteni próbálják a félkész szobrot. Hogy mi lesz belőle s mikor, nem tudni: nagy a csend azzal kapcsolatban, mennyi pénzt sikerült összekalapozni az említett gálán, a városvezetésnek feltehetőleg más prioritásai vannak, az idők (infláció, gazdasági válság, háború) pedig nem nagyon kedveznek egy ilyen típusú beruházásnak. Amíg tehát a fényhirdető havasi kürtös asszonyok be nem váltják ígéretüket, marad Kolozsvár román nemzeti központja úgy, ahogy van: egy félkész szoborcsoporttal. Szép, nem szép, mindegy is. Szomorú.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
Krónika

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS