Emil Boc, Kolozsvár polgármestere bejelentette, hogy pályázatot fognak kiírni az Avram Iancu (korábban Bocskai) tér átgondolására – amit a „2000-es évek foglyának” tart, és egyáltalán nem teszik neki –, azt azonban sietett hozzátenni, hogy a hírhedt Avram Iancu-szobor a helyén marad, amíg csak polgármester lesz (Boc, nem a szobor).

A tér – amely az egykori magyar, ma román Nemzeti Színház és a Protestáns Teológiai Intézet között terül el, már régóta a Szent Mihály-templom és Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportja által fémjelzett „magyar” Főtér román alternatívája kíván lenni. (Boc is azzal jött most, hogy szeretné, ha a tér ugyanolyan frekventált lenne, mint a Főtér.)

A 30-as években itt épült meg az Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális, nyilvánvalóan a Szent Mihály-templom „riválisaként”, és bár már ekkortájt felmerült, hogy az 1848–49-es magyar forradalom császárhű ellenlábasa, Avram Iancu szobrát kell itt felállítani – mondani sem kell, hogy a Mátyás-szoborcsoport „riválisaként” – erre 1993-ig, a híresen „magyarbarát” Gheorghe Funar polgármesterségig kellett várni. Funar szoborpályázatát Ilie Berindei terve nyerte meg, amely ízléstelenségével még a román értelmiségieket is kiakasztotta, ám az alkotás mégis elkészült.

Mégpedig a következőképpen: Avram Iancu 5 méteres szobra egy mintegy 20 méteres bazaltdildón áll, körülötte igen vastag karú lények (3) trombitálnak (esetleg harsonáznak). Iancu bal kezében hüvelyébe dugott kardot tart, jobbjával pedig némiképp indokolatlanul megáldja az alatta elterülő, ugyancsak rendkívül ízléses szökőkutat.

Az, hogy Boc átalakíttatná a teret, jelzi, hogy az ő szemét is szúrja, ám a román nemzeti hős szobrához még ő sem mer hozzányúlni, hiszen ezzel rengeteg nackószavazattól esne el – ezt pedig semmiképpen nem engedheti meg magának, ha élete hátralévő részében is Kolozsvár polgármestere kíván maradni.

Csak egy dolgot felejtett el: az a tér sosem fog normálisan kinézni, amíg az a rémes szobor ott áll. Ennyike. ¯\_(ツ)_/¯