// 2024. november 5., kedd // Imre
ENSZ

A holland kormány is felelős az 1995-ös srebrenicai mészárlásért

// HIRDETÉS

Kedden mondta ki a hágai fellebbviteli bíróság.

Hollandia kormánya részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról – mondta ki kedden a hágai fellebbviteli bíróság.

A törvényszék döntése jórészt megerősítette az ügyben eljáró bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek azon veszélynek, hogy meg fogják őket ölni.

Gepke Dulek, a bírói testület elnöke kijelentette: az érintetteket a fenntartások nélküli átadással „megfosztották a túlélés esélyétől”.

A bíróság úgy vélekedett, hogy az áldozatoknak nagyjából 30 százalékának esélye lett volna a túlélésre, ha a bázison maradhatnak.

Az ítélethirdetést az áldozatok családtagjai nagy felháborodással fogadták. Helyszíni tudósítások szerint többen bekiabáltak, igazságtalannak nevezve a döntést.

Marco Gerritsen, a hozzátartozók ügyvédje azt közölte, hogy megérti ügyfelei haragját, jogi szempontból azonban „nem olyan rossz” az ítélet annak ellenére, hogy a túlélési esélyek kiszámítása „meglehetősen önkényes” volt.

Szakértők szerint a felperesek ezután egyeztetésbe kezdhetnek a kártérítésről a kormányzat képviselőivel.

Az áldozatok hozzátartozói 2015-ben fellebbeztek az ítélet ellen, mondván, hogy az nem kielégítően állapította meg a holland békefenntartók felelősségét.

A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS