// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

2050-ben kábé 10 milliárdan leszünk a Földön

// HIRDETÉS

Románok viszont egyre kevesebben. Ha ezt jó hírnek lehet nevezni.

Az amerikai Poplation Reference Bureau (PRB) nevű civil szervezett csütörtökön kiadta a világ népességének növekedésére vonatkozó tanulmánya eredményeit.

Ezek szerint 2050-re 9,9 milliárd ember fog szaladgálni a földgömbön, ami 33%-os növekedést jelent a jelenlegi 7,4 milliárd főhöz képest. A 10 milliárdos (láz)álomhatárt az emberiség 2053-ban éri el. Ha népességszaporulatból rendeznének olimpiát, a leglátványosabb fejlődést Nigéria és Pakisztán érné el a következő időszakban.

Jelen pillanatban az „éremtáblázat” a következő: a világ legnépesebb országa Kína (1,708 milliárd ember), a második helyen India áll (1,329 milliárd ember), a harmadikon pedig – messze lemaradva – az Amerikai Egyesült Államok (324 millió). A további rangsor: Indonézia (259 millió), Brazília (206 millió), Pakisztán (203 millió) és Nigéria (187 millió).

34 év múlva India élre tör: lekörözi Kínát, amelynek népessége olyan 1,344 milliárdra csökken. Amerika megtartja harmadik helyét 398 millióval. Nigéria gyakorlatilag megduplázza lakosságát és ezzel – 398 millió fő – utoléri Amerikát. A további helyeken Indonézia (360 millió), a másik nagyot ugró, Pakisztán (344 millió) és Brazília (226 millió) osztozik.

A másik oldalon a „vesztesek” állnak, vagyis azok az országok, ahol csökkenni fog a népesség. Nézzük a listát: Kína, ugye, 34,1 millió főt veszít 2050-ig, ezzel abszolút számokban mérve, ő a nagy vesztes. A további helyezések a következők: Japán (-24,7 millió), Németország (-9,6 millió), Ukrajna (-9,1 millió), Oroszország (-7,9 millió), Románia (-6,4 millió) és Spanyolország (-3,5 millió).

Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy a népességfogyásnál a kiinduló számot is figyelembe kell venni, amikor a mínuszokat nézegetjük. Ilyen értelemben Kínának, Japánnak meg a többieknek, ha szabad ezt mondani, van honnan fogynia. Viszont Romániának…

 

Fotó: businessinsider.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS