// 2026. október 9., péntek // Dénes

2050-ben kábé 10 milliárdan leszünk a Földön

// HIRDETÉS

Románok viszont egyre kevesebben. Ha ezt jó hírnek lehet nevezni.

Az amerikai Poplation Reference Bureau (PRB) nevű civil szervezett csütörtökön kiadta a világ népességének növekedésére vonatkozó tanulmánya eredményeit.

Ezek szerint 2050-re 9,9 milliárd ember fog szaladgálni a földgömbön, ami 33%-os növekedést jelent a jelenlegi 7,4 milliárd főhöz képest. A 10 milliárdos (láz)álomhatárt az emberiség 2053-ban éri el. Ha népességszaporulatból rendeznének olimpiát, a leglátványosabb fejlődést Nigéria és Pakisztán érné el a következő időszakban.

Jelen pillanatban az „éremtáblázat” a következő: a világ legnépesebb országa Kína (1,708 milliárd ember), a második helyen India áll (1,329 milliárd ember), a harmadikon pedig – messze lemaradva – az Amerikai Egyesült Államok (324 millió). A további rangsor: Indonézia (259 millió), Brazília (206 millió), Pakisztán (203 millió) és Nigéria (187 millió).

34 év múlva India élre tör: lekörözi Kínát, amelynek népessége olyan 1,344 milliárdra csökken. Amerika megtartja harmadik helyét 398 millióval. Nigéria gyakorlatilag megduplázza lakosságát és ezzel – 398 millió fő – utoléri Amerikát. A további helyeken Indonézia (360 millió), a másik nagyot ugró, Pakisztán (344 millió) és Brazília (226 millió) osztozik.

A másik oldalon a „vesztesek” állnak, vagyis azok az országok, ahol csökkenni fog a népesség. Nézzük a listát: Kína, ugye, 34,1 millió főt veszít 2050-ig, ezzel abszolút számokban mérve, ő a nagy vesztes. A további helyezések a következők: Japán (-24,7 millió), Németország (-9,6 millió), Ukrajna (-9,1 millió), Oroszország (-7,9 millió), Románia (-6,4 millió) és Spanyolország (-3,5 millió).

Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy a népességfogyásnál a kiinduló számot is figyelembe kell venni, amikor a mínuszokat nézegetjük. Ilyen értelemben Kínának, Japánnak meg a többieknek, ha szabad ezt mondani, van honnan fogynia. Viszont Romániának…

 

Fotó: businessinsider.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS