// 2026. október 14., szerda // Helén

2050-ben kábé 10 milliárdan leszünk a Földön

// HIRDETÉS

Románok viszont egyre kevesebben. Ha ezt jó hírnek lehet nevezni.

Az amerikai Poplation Reference Bureau (PRB) nevű civil szervezett csütörtökön kiadta a világ népességének növekedésére vonatkozó tanulmánya eredményeit.

Ezek szerint 2050-re 9,9 milliárd ember fog szaladgálni a földgömbön, ami 33%-os növekedést jelent a jelenlegi 7,4 milliárd főhöz képest. A 10 milliárdos (láz)álomhatárt az emberiség 2053-ban éri el. Ha népességszaporulatból rendeznének olimpiát, a leglátványosabb fejlődést Nigéria és Pakisztán érné el a következő időszakban.

Jelen pillanatban az „éremtáblázat” a következő: a világ legnépesebb országa Kína (1,708 milliárd ember), a második helyen India áll (1,329 milliárd ember), a harmadikon pedig – messze lemaradva – az Amerikai Egyesült Államok (324 millió). A további rangsor: Indonézia (259 millió), Brazília (206 millió), Pakisztán (203 millió) és Nigéria (187 millió).

34 év múlva India élre tör: lekörözi Kínát, amelynek népessége olyan 1,344 milliárdra csökken. Amerika megtartja harmadik helyét 398 millióval. Nigéria gyakorlatilag megduplázza lakosságát és ezzel – 398 millió fő – utoléri Amerikát. A további helyeken Indonézia (360 millió), a másik nagyot ugró, Pakisztán (344 millió) és Brazília (226 millió) osztozik.

A másik oldalon a „vesztesek” állnak, vagyis azok az országok, ahol csökkenni fog a népesség. Nézzük a listát: Kína, ugye, 34,1 millió főt veszít 2050-ig, ezzel abszolút számokban mérve, ő a nagy vesztes. A további helyezések a következők: Japán (-24,7 millió), Németország (-9,6 millió), Ukrajna (-9,1 millió), Oroszország (-7,9 millió), Románia (-6,4 millió) és Spanyolország (-3,5 millió).

Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy a népességfogyásnál a kiinduló számot is figyelembe kell venni, amikor a mínuszokat nézegetjük. Ilyen értelemben Kínának, Japánnak meg a többieknek, ha szabad ezt mondani, van honnan fogynia. Viszont Romániának…

 

Fotó: businessinsider.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS