Ráadásul arra is hivatkoznak, hogy az Eiffel-torony darabjait Romániában készítették. Ami akkora blöff, mint egy torony.

A szólás- és a sajtószabadság alapérték, de a rajz nem a francia nép véleményét tükrözi.

A szatirikus lap ezúttal Simona Halepen élcelődik, miközben vérig sérti a román népet.

Olaszországban kiverte a biztosítékot, hogy a francia szatirikus lap a földrengés áldozataival élcelődött.

Egy évvel a Charlie Hebdo-tragédia után: a hitetlen nők, mint hadizsákmány? Na, erre varrjon bogot a Willkommenskultúra.

Minek lehet nevezni a francia lap újabb megnyilvánulását, ha a szerb–magyar határon keresztül özönlő menekülteket elgáncsoló magyar operatőr cselekedetét sokan a gyalázat és a szégyen kifejezésekkel illették?

Az új Houellebecq-regény, a Behódolás magyar címlapján Mona Lisa látható nikábban.

Legalábbis a román értelmiségi és aktivista elit krémjén a hab vita nélkül is összement. Az elvekben és a képmutatásban egyetértett.

A szólásszabadság rendkívül fontos érték, leszámítva, ha a legelszántabb gyakorlóit pellengérezik ki. Továbbra is Charlie-e vagy?

Kritikus nyilatkozatra ragadtatta magát Ponta a Charlie Hebdo elleni támadással kapcsolatosan.

A média és a politikum marketing-szolidaritásáról. Szomorú!

…már nem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. Ez szinte közhely, de az első jeleit máris érzékelhetjük.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap elleni iszlamista terrortámadást sokan a 2001-es New York-i támadásokhoz hasonlítják. Pedig az elmúlt években voltak ennél sokkal több áldozatot követelő merényletek is Európában.

A címlapra pedig ismét Mohamed próféta került, aki 'Je suis Charlie' feliratú táblát tart a kezében.

Cristian Tudor Popescu, a román sajtó terminátora megmondja. Röviden, velősen, mint mindig.

Sok Charlie született az utóbbi napokban. De nem mindenki az.

Párizsban nem az elvakult szélsőségesség, a gyilkos merénylet írt történelmet (voltak és sajnos lesznek még véres támadások újságírók, ártatlan emberek ellen) – hanem a közösségvállalás.