// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Zöld oázisokká változtatnák a buszmegállókat Kolozsváron, csak nehogy ugar legyen a végeredmény

// HIRDETÉS

Ha a frissen ültetett fákat nem képesek életben tartani a kolozsvári közterület-fenntartók, akkor hogyan fognak megbirkózni a fedett megállók tetejére telepített növényzettel?

Minden olyan kezdeményezés szimpatikus, amelyik arra irányul, hogy Kolozsváron több növényzet – fa, bokor, virág, közösségi kert, bármi – díszítse a közterületeket. Egyszerű a képlet: minél zöldebb a város, annál jobb benne élni. A növények ugyanis nemcsak széppé tesznek egy urbánus környezetet, de javítják a levegő minőségét, a mikroklímát, elnyelik a port és a csapadékot, stb. Szóval csak üdvözölni lehet, ha a kolozsvári önkormányzat zöld megoldásokba ruház be.

Hallottuk a rádióban, hogy a város 631 ezer lejt szán arra, hogy felújítson tizennyolc buszmegállót. De nem akárhogy! Ezek tetejét úgy alakítanák ki, hogy növényeket lehessen ültetni rájuk. Sőt, a tizennyolcból tizenkettőnek „függőkertje” is lesz, azaz egy zöld növényzettel beborított fala. A divatos szóval „eco-friendly”-nek, azaz környezetbarátnak nevezett megoldásról Dan Tarcea alpolgármester azt mondta, hogy ezzel is a tömegközlekedést használó kolozsváriak kedvére akarnak tenni. Az esztétikai szempontok mellett például azért is hasznos a buszmegállók növényesítése, mert kánikula idején kellemesebb hőmérsékletet biztosítanak.

Mindez szép és jó, de szintje látjuk lelki szemeink előtt, hogy mint minden jól hangzó beruházás – melyet külföldi minta alapján szeretnének Kolozsváron, vagy bárhol máshol az országban megvalósítani –, nem éppen úgy sül el, ahogy kellene. Mert nem számolnak azzal, hogy Románia nem külföld. Nincs szakértelem az új ötletetek megvalósításához, így rövid időn belül kiszáradnak a növények, végül elvadult kórók közül pereg a száraz föld az utasok fejére. De az is előfordulhat, hogy csak a lakosság nem értékeli majd kellőképpen, és telepakolja szeméttel, cigicsikkel, stb. És akkor megint sikerült elverni egy halom pénzt, miközben a célt azzal is elértük volna, ha szakszerűen gondozzuk a már meglévő fákat, bokrokat, és újakat ültetünk oda, ahova csak lehet.

Lehet, hogy alaptalan a szkeptikus hozzáállás a részünkről, de bárcsak ne lenne igazunk!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS