Zöld oázisokká változtatnák a buszmegállókat Kolozsváron, csak nehogy ugar legyen a végeredmény

Minden olyan kezdeményezés szimpatikus, amelyik arra irányul, hogy Kolozsváron több növényzet – fa, bokor, virág, közösségi kert, bármi – díszítse a közterületeket. Egyszerű a képlet: minél zöldebb a város, annál jobb benne élni. A növények ugyanis nemcsak széppé tesznek egy urbánus környezetet, de javítják a levegő minőségét, a mikroklímát, elnyelik a port és a csapadékot, stb. Szóval csak üdvözölni lehet, ha a kolozsvári önkormányzat zöld megoldásokba ruház be. Hallottuk a rádióban, hogy a város 631 ezer lejt szán arra, hogy felújítson tizennyolc buszmegállót. De nem akárhogy! Ezek tetejét úgy alakítanák ki, hogy növényeket lehessen ültetni rájuk. Sőt, a tizennyolcból tizenkettőnek „függőkertje” is lesz, azaz egy zöld növényzettel beborított fala. A divatos szóval „eco-friendly”-nek, azaz környezetbarátnak nevezett megoldásról Dan Tarcea alpolgármester azt mondta, hogy ezzel is a tömegközlekedést használó kolozsváriak kedvére akarnak tenni. Az esztétikai szempontok mellett például azért is hasznos a buszmegállók növényesítése, mert kánikula idején kellemesebb hőmérsékletet biztosítanak. Mindez szép és jó, de szintje látjuk lelki szemeink előtt, hogy mint minden jól hangzó beruházás – melyet külföldi minta alapján szeretnének Kolozsváron, vagy bárhol máshol az országban megvalósítani –, nem éppen úgy sül el, ahogy kellene. Mert nem számolnak azzal, hogy Románia nem külföld. Nincs szakértelem az új ötletetek megvalósításához, így rövid időn belül kiszáradnak a növények, végül elvadult kórók közül pereg a száraz föld az utasok fejére. De az is előfordulhat, hogy csak a lakosság nem értékeli majd kellőképpen, és telepakolja szeméttel, cigicsikkel, stb. És akkor megint sikerült elverni egy halom pénzt, miközben a célt azzal is elértük volna, ha szakszerűen gondozzuk a már meglévő fákat, bokrokat, és újakat ültetünk oda, ahova csak lehet. Lehet, hogy alaptalan a szkeptikus hozzáállás a részünkről, de bárcsak ne lenne igazunk!