A román állami atomenergetikai társaság (Nuclearelectrica) kedden tájékoztatta részvényeseit és befektetőit, hogy a kormány hivatalosan is azt kérte tőlük, szakítsák meg a kínai befektetőkkel folytatott tárgyalásokat a cernavodăi 3-as és 4-es atomreaktor megépítéséről, és vegyenek számításba más lehetőségeket a bővítéshez.

A hosszú évek óta elhúzódó, többször is elakadt tárgyalások végleges megszakítását már régóta rebesgették. Korábban megakasztotta a tárgyalásokat, hogy 2016-ban az amerikaiak atomkémkedéssel vádolták meg a céget, mellyel Románia tárgyalt. Mindezek ellenére 2019-ben mégis aláírták az előzetes megállapodást a kínaiakkal, amit aztán az bizonytalanított el, hogy Klaus Iohannis államfő találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodtak, hogy erősítik országaik együttműködését a nukleáris energetikában.

Ludovic Orban kormányfő idén januárban is meglebegtette, hogy Románia szakít a China General Nuclear Power vállalattal, de nem azért, mert a tervek vállalhatatlan költségekkel jártak volna, hanem azért, mert az atomenergia használata nem része az EU fejlesztési terveinek. Ekkor a gazdasági miniszter még arról beszélt, hogy normális esetben egy ilyen stratégiai beruházást a NATO-tag Romániának a szövetségesekkel kellene véghez vinnie.

A cernavodăi atomprojektet még Ceaușescu indította el 1978-ban, aki összesen öt reaktort képzelt el. Aztán jött Csernobil, illetve a kommunizmus bukása, így az első reaktor csak 1996-ban kezdett áramot termelni, a második pedig 2007-ben. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezik.

Az idők során több rendszerprobléma is felmerült. Bár a Duna vízszintje már nem tette volna lehetővé az öt reaktor hűtését, és ez óriási többletköltséggel terhelte a projektet, 3. és 4. blokk megépítésének ötletéről továbbra sem tettek le.

A megvalósítást Ludovic Orban kormányfő gyakorlatilag az EU kezébe helyezte, ugyanis azt nyilatkozta, hogy az energiaszektorban minden fejlesztést ahhoz kötnek, hogy miként alakul az EU a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó politikája a zöld megállapodás szellemében.