A bukaresti képviselőház május közepén, tehát alig két héttel ezelőtt elfogadott egy törvényt, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánította Romániában június 4-ét. Nem hivatalos állami ünnepnappá, nemzeti nappá, „csak” amolyan emléknappá, amikor országszerte ünnepségeket, kulturális rendezvényeket szervezhetnek az országos, megyei és helyi közigazgatási, kulturális, tudományos stb. intézmények. Nyilván az öröm, a büszkeség, a sikeres országépítés fölött érzett elégedettség ünnepnapjának szánták ezt a napot a törvény kezdeményezői és jóváhagyói egyaránt.

Meg aztán a legfelsőbb szintről, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis államelnöktől április végén érkezett durván nacionalista jelzés is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a parlamentben kirobbant magyarellenes törvényhozási vérengzés, amely az összes fellelhető autonómiatervezet azonnali elutasításával kezdődött, a még tavaly benyújtott Trianon-törvény kéjes elfogadásával folytatódjon. Na meg persze a kerek szám, a századik trianoni évforduló.

Szóval a törvényt május 13-án elfogadták, nyilván abban a reményben, hogy akkor június 4-ére már életbe is lép, így lehet mindenféle rendezvényeket szervezni a dicső történelmi esemény megünneplésére.

Csakhogy nem így történt, mivel Klaus Iohannis államfő máig sem hirdette ki a jogszabályt. A PSD-t vezető Marcel Ciolacu, a szociáldemokratákat a magyarellenes fordulattal támadó Iohannis fő célpontja szóvá is tette a Facebookon, hogy az államfőben „nincs annyi méltóság és nemzeti büszkeség”, hogy időben aláírja a jogszabályt.

Ami viszont izgalmassá teszi a történetet az, ahogyan a román Trianon-törvény egyik kezdeményezője, Titus Corlăţean PSD-szenátor, volt külügyminiszter magyarázza az ügyet.

Corlăţean az Evz.ro portálon működő Evz TV szerda esti videójában meghívottként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrég Bukarestben tett hivatalos látogatásának eredményeként beszél arról, hogy Iohannis nem hirdette ki a Trianon-törvényt.

A politikus azt mondja: annak, hogy Szijjártó Péter május 26-án Bukarestben találkozott román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyminiszterrel, ebben a vonatkozásban két következménye volt:

Az első, látható következmény az, hogy Klaus Iohannis nem hirdette ki a Trianon-törvényt.

A második következmény nem látható: a bukaresti külügyminisztérium „48 órával ezelőtt” (vagyis a szerda esti műsorhoz képest hétfőn) utasítást adott a Román Kulturális Intézetnek (ICR), hogy a külföldön működő képviseletei ne tartsanak semmilyen trianoni témájú rendezvényt, előadást, kerekasztal-beszélgetést

Corlăţean azt állította a műsorvezető kérdésére, hogy két forrásból is tudja, hogy ez így történt, az egyik egy „általános forrás”, a másik egy meghívott előadó, akinek egy európai fővárosban kellett volna virtuálisan fellépnie. Sőt, azt is konkrétan tudja, ki adta ki az operatív leállítási parancsot. De mivel Romániában élünk, azt is tudjuk, hogy a PNL-ben semmi nem történik a legfőbb vezér, vagyis Iohannis jóváhagyása nélkül. A magyar külügyminiszter tehát elérte a célját – folytatta Titus Corlăţean.