Erős ország, erős hadsereg 

A NATO-főtitkári pozícióért folyó küzdelem minden energiáját leköti Klaus Iohannisnak, aki az utóbbi időszakban úgy viselkedik, mintha az államfői tisztség szimbolikus jogkör lenne Romániában. Ennek jegyében a minimálisra csökkentette a nyilvános szerepléseit, és csak a legszükségesebb esetekben volt hajlandó nyilvánosan megszólalni. 

Szerdán is egy ilyen alkalom adódott, amikor az államelnök nem tekinthetett el attól, hogy ő a fegyveres erők parancsnoka és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elnöke, akinek hivatali kötelessége, és az Észak-atlanti Szövetség főtitkári aspiránsaként elemi érdeke, hogy részt vegyen a védelmi minisztérium által szervezett „ROMÁNIA – NATO, 20 év” című rendezvényen.  

Klaus Iohannis felszólalásában új újoncokat kért a hadseregbe, miközben az önkéntes katonai szolgálatról szóló törvénytervezetet tárgyalják a parlamentben. Az államfő azt mondta, hogy Romániának fokoznia kell a hadsereg tartalékerejének megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, valamint a védelmi ipar újjáélesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére kell törekednie.

erőfeszítéseket a katonai erőtartalék megerősítésére, a nemzeti védelmi ipar újjáélesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére.  

Az államelnök hangsúlyozta, hogy a román állam egyik alapvető kötelessége a polgárai biztonságának védelme, amelyet nem lehet garantálni modern technológiával felszerelt hadsereg nélkül.  

Felidézte, Románia 2023-tól kezdődően a GDP 2%-áról 2,5%-ra növelte a védelmi célú kiadásait, a többletösszeget pedig a román hadsereg felszerelésére, a katonák motiválására és kiképzésére, valamint a szövetséges erőkkel való interoperabilitás szintjének növelésére fordították. Megjegyezte: mindezek mellett az országnak a hadsereg tartalékerejének megerősítésére, a védelmi ipara újjáélesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére kell törekednie. 

A rendezvényen részt vesz Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Marcel Ciolacu miniszterelnök, Luminița Odobescu külügyminiszter, valamint az ország és a NATO tagállamainak politikai és katonai vezető személyiségei is. A miniszterelnök nem spórolt a fennkölt szavakkal és úgy fogalmazott, hogy Románia visszafordíthatatlanul lehorgonyzott az euroatlanti közösségben, és a NATO „stratégiai horgonyának” számít a keleti szárnyon. 

Gyilkosságért elítélt szökevényt csíptek nyakon Nagyváradon  

Elfogták szerda hajnalban Nagyváradon azt az emberölésért 18 év börtönre ítélt férfit, aki kedden megszökött Bukarestben – számolt be a Bihar megyei rendőrség. A 33 éves Mészáros Zsombor nevű elítéltnek vélhetően nem ízlett a börtönkoszt, ezért amikor a rahovai börtönkórházból átkísértek egy bukaresti klinikára, az őrök figyelmetlenségét kihasználva, kinyitotta az éppen várakozó mentőautó ajtaját és lelépett.  

Az egész messzire jutó Szatmár megyei férfit, aki kamionsofőrnek adta ki magát és úgy próbált stoppolni egy benzinkúton, egy nagyváradi járókelő ismerte fel a város egyik utcájában a sajtóban közzétett fotója alapján, és riasztotta a rendőröket. A hatóságok őrizetbe vették a szökevényt, aki jelenleg a nagyváradi rendőrség fogdájának vendégszeretetét élvezi, ahonnan a későbbiekben átviszik a nagyváradi börtönbe. 

A Bihar megyei rendőrség köszönetét fejezte ki annak a szemfüles polgárnak, aki segített az elítélt kézre kerítésében.  

Változatlan marad a helyi és megyei tanácsosok száma Hargita megyében  

Ugyanannyi helyi és megyei tanácsost választanak meg a Hargita megyeiek június 9-én, mint 2020-ban, mert a stabil népesség száma nem változott jelentősen – közölte a Hargita megyei prefektusi hivatal szóvivője az Agerpres megkeresésére.   

Adrian Pănescu közlése szerint a Hargita Megyei Tanács és a helyi tanácsok tagjainak számát a prefektus határozta meg egy rendelettel, a megyében állandó lakhellyel rendelkező lakosság 2024. január elsejei száma alapján. Ennek értelmében a megye 323.960 lakosának egy 30 tanácsosból álló megyei önkormányzati képviselőtestület felel meg. A helyi tanácsoknak (négy municípiumi, öt városi és 58 községi) összesen 835 tagja lesz.  

A legtöbb, 19 helyi tanácsosa Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek lesz, a legkevesebb, 9 tanácsosa pedig Gyergyóhollónak, Székelyderzsnek, Homoródalmásnak, Oklándnak, Székelyandrásfalvának és Kányádnak.  

A megye legnépesebb községének, a 6903 lakosú Parajdnak 15 tagú helyi tanácsa lesz, a két legkisebb város, Tusnádfürdő és Borszék esetében pedig 11-11 tagú helyi képviselőtestület alakul.