// 2026. november 20., péntek // Jolán

Szervizelt ország: képes lenne-e Románia ellenállni egy inváziónak?

// HIRDETÉS

A román hadsereg állapota nem túl szívderítő – miközben egy NATO–Oroszország összecsapásban mi lennénk az egyik fő célpont.

Oroszország ukrajnai inváziója minden eddiginél erősebben vetette fel annak kérdését, hogy a kelet-közép-európai térség – benne Románia – katonai szempontból felkészült-e a háború esetleges eszkalálódására, arra, hogy képes-e ilyen helyzetben ellenállni egy idegen (mondjuk ki: az orosz) hadsereg támadásának. A Szabad Európa román kiadása nagy összeállítást közölt a román hadsereg jelenlegi állapotáról – és meglehetősen felemás eredményre jutott:

a katonai állomány méretét és felkészültségét tekintve nagyjából rendben lennénk, a felszereltség, a technológia azonban számos kívánnivalót hagy maga után.

A kommunista diktatúra bukása utáni évtizedekben a román hadsereg lassú átalakulását három fontos esemény határozta meg:

- Az ország 2004-ben felvételt nyert az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO).

- 1999-től, még a NATO-csatlakozás előtti években, a román haderő részt vett nemzetközi gyakorlatokon és missziókban.

- 2018-tól Románia – a többi NATO-tagországhoz hasonlóan, Donald Trump akkori amerikai elnök nyomására – vállalta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát fordítja katonai kiadásokra.

Ez utóbbira szüksége is volt. Oroszország ugyanis a kezdetektől jelezte, hogy barátságtalan fejleménynek tartja az ország NATO-csatlakozását, azt pedig kifejezetten ellenséges lépésnek, hogy Románia, az Amerikai Egyesült Államok kérésének eleget téve, beleegyezett a NATO rakétavédelmi rendszerének telepítésébe az Olt megyei Deveselun.

2016-tól Románia és Lengyelország (ez a két állam rendelkezik ilyen típusú rakétapajzzsal a kelet-európai végeken) Moszkva fenyegetőzéseinek állandó céltáblájává vált:

Putyin többször hivatkozott Oroszország biztonsági érdekeinek megsértésére, mondván, hogy ezáltal a románok és a lengyelek „az orosz rakéták hatókörébe kerültek”.

A bukaresti orosz nagykövet, Valerij Kuzmin egyenesen kapcsolatot teremtett Oroszország Ukrajna-politikájának alakulása és a deveselui rakétapajzs telepítése között.

„Mi volt hamarabb, a rakétapajzs vagy az ukrajnai, krími vagy egyéb orosz lakosságú területen zajló (orosz – szerk. megj.) aktivitás? Először a deveselui pajzs volt, aztán az ukrajnai akció. Oroszország védekezik a fenyegetések ellen”,

nyilatkozta a diplomata a Krím elcsatolása, illetve Donyeck és Luhanszk egyoldalú elszakadása után.

A Kreml első baljós jelzéseit követően a román hadsereg tudatosan kezdett készülni az Oroszország részéről érkező esetleges kihívásokra – fejti ki Hari Bucur-Marcu katonai szakértő, egykori repülős tiszt. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Mekkora hadserege van Romániának?

A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint az 1989-es forradalom előtt a román hadsereg több mint 300 000 főt számlált, mivel a sorkatonai szolgálat kötelező volt. Jelenleg az aktív haderő közel 70 000 emberből áll, ezek a következőképpen oszlanak meg fegyvernemek szerint:

- Szárazföldi erők: 35 800;

- Haditengerészet: 5500;

- Légierő: 10 700;

- Vegyes egységek: 16 500.

Ehhez hozzászámíthatjuk még az összesen 57 000 emberből álló félkatonai egységeket – úgymint a csendőrség, a különleges rendőri és hírszerzési alakulatok –, illetve mintegy 53 000 tartalékost. És 2015 óta létezik az önkéntes tartalékos fogalma: ez azokat a 18 és 55 év közötti személyeket jelöli, akiknek van polgári foglalkozása, de időnként kiképzésen vesznek részt, és szükség esetén behívhatók, természetesen havi zsold fejében.

Egy katonai konfliktus esetén tehát Románia összesen mintegy 178 000 embert tudna mozgósítani az ország védelmére.

Ez egyáltalán nem kevés: összehasonlításképpen, Ukrajnában – az ukrán haderő teljes mobilizációja mellett – mintegy 200 000 fegyveres harcol ma az oroszok ellen, Ukrajnának azonban több mint kétszer akkora a lakossága, mint Romániának.

„Humán erőforrásból” tehát nincs hiány, és a megszólaltatott katonai szakértők szerint felkészültségben sem maradnak el nyugati társaiknál.

Legalább 10-15 000 olyan román katona van, aki részt vett már nemzetközi missziókban (például Afganisztánban), ők bármilyen „éles” harci helyzetben megállnák a helyüket; ebből a szempontból a román hadsereg jó, de legalábbis elfogadható állapotban van.

A probléma nem a hadra fogható emberek számával van – hanem a román hadsereg elavult technikai felszereltségével.

Romániának összesen mintegy 10 000 katonai felszerelés (tankok, páncélos járművek, repülők, rakéták, hajók, helikopterek stb.) áll rendelkezésére – de ezek nagy része aligha tudna helyt állni egy invázióval szemben.

„Nincsenek tengeri erőink, vadászrepülőink is alig, leszámítva néhány (egész pontosan 17 darab – szerk. megj.) F-16-ost. (…) Nagyon lentről indultunk: a felszerelés nagyrésze még a kommunista korszakból származik. És ezeknek csak kisebb része – amit kifejezetten NATO-tevékenységre szántak – rendelkezik megfelelő harci készültséggel”,

vázolja a helyzetet Claudiu Degeratu nemzetbiztonsági szakértő. Mert hiába fordítják Románia GDP-jének több mint 2 százalékát (mintegy 22 milliárd lejt) katonai kiadásokra, ha az összeg legnagyobb tételét még mindig a fizetések, bérek, nyugdíjak – és persze speciális nyugdíjak – teszik ki (a cikk közöl egy részletes összeállítást a katonai bérekről is, kategóriák, rangok szerint, tanulságos).

A honvédelemre szánt 4,5 milliárd euró eloszlása így néz ki:

- Legalább 1,4 milliárd euró: fizetések, társadalombiztosítási járulékok;

- 500 millió euró: infrastruktúra (lőterek, laktanyák stb.);

- 1 milliárd euró: katonai felszerelések és azok karbantartása;

- 1,5 milliárd euró: NATO-standardnak megfelelő eszközök beszerzése.

Ez utóbbiak listája elég hosszú, használt norvég F-16-osoktól amerikai Patriot föld-levegő rakétákon át Piranha 5 páncélozott csapatszállítókig terjed – a kérdés, mikor veheti birtokba a román hadsereg ezeket az eszközöket, amelyeknek egy része ráadásul korszerűsítésre szorul.

A 2014 óta tartó időszak, és különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása nagyon is akuttá teszik a haderőfejlesztés kérdését, és stratégiaváltást követelnek meg.

„A katonai stratégiaváltásra vonatkozó előrejelzések 2014 óta jelentek meg. Most, az ukrajnai háború kirobbanása után világossá vált, hogy a NATO-haderőnek nemcsak célzott támadások visszaverésére kell képesnek lennie, de fel kell készülnie egy széleskörű invázióra is”,

mondja Degeratu. Kollégája, Hari Bucur-Marcu tisztázza, hogy egy ilyen inváziót nem úgy kell elképzelni, mint a múlt századbeli világháborúkat, mivel nincsenek már milliós nagységrendű hadseregek, amelyek pusztán a létszámfölény okán elfoglalhatnának viszonylag nagy területű országokat.

Azt viszont leszögezi:

„Románia képtelen lenne egymagában ellenállni egy orosz inváziónak. Valószínűleg kevesebbre lenne képes, mint az ukrán hadsereg. Mi viszont NATO-tagok vagyunk. A NATO-erők és Oroszország közti arány pedig tíz az egyhez, a katonai szövetség javára.”

23 napja tart az orosz–ukrán háború. Szomorú aktualitást ad az összeállításnak az, hogy ezalatt az idő alatt a román hadseregnek sajnos csupa olyan „fegyvertényt” sikerült felmutatnia, amelyek egyrészt nem kapcsolódtak a háborúhoz, másrészt a román haditechnika (és menedzsment) katasztrofális állapotaira utalnak. És mindez eleddig kilenc ember életébe került.

1. Március 2-án este felszállt a román hadsereg egy MiG–21 Lancer vadászgépe, és rövid idő múlva lezuhant. A pilóta életét vesztette. A keresésére küldött IAR Puma helikopter is lezuhant. A fedélzeten tartózkodó hét ember meghalt. Cikkünk: ITT.

2. Március 18-i hírek szerint a román légierő egyik MiG–21 Lancer vadászgépének hajtóműve közvetlenül felszállás előtt hirtelen leállt (a hír korábbi eseményre utal), amikor a gép már a kifutópályán gurult. Az eset kivizsgálása során felmerült a gyanú, hogy a védelmi minisztérium nem megfelelő minőségű kerozint vásárolt a hazai Jetfly Hub cégtől. Cikkünk: ITT.

3. Március 18-án, egy lőszer nélküli hadgyakorlat során az egyik tankot irányító katona a jármű és egy épület fala közé szorult. A férfi életét vesztette. Cikkünk: ITT.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS